Az oktatók szerint problémás az új kommunikációs szabályozás, amelyet a Corvinus vezetne be

A szabály nagy felháborodást keltett egyetemen, ahol az egyetemi vezetés gyorsan és agresszívan végigvitt reformjai amúgy is sok feszültséget okoztak az elmúlt hónapokban.

  • Eduline

Ahogy arról már sokszor írtunk, hogy teljesen átalakítják a Corvinus belső szerkezetét – a karok megszüntetése után most gyakorlatilag darabjaira szednék, majd újra összeraknák az intézeteket.

Azonban most a 444.hu információi szerint komoly vita alakult ki az egyetemen arról, hogy a Corvinus dolgozói, oktatói, kutatói és diákjai mit és hogyan mondhatnak a nyilvánosságban.

A dolgozók egy része úgy érzi, az egyetem vezetése egy új szabályozással be akarja fogni a dolgozók száját, és ellenőrizni akarja, ki mit mond és kinek. Vannak, akik úgy látják, az egyetem ezzel korlátozza is az oktatók és hallgatók alkotmányban garantált alapjogait, ezért bíróságig vitték az ügyet - összegzi az oldal.

Az egyetem kommunikációs vezetője szerint erről szó sincs, szerencsétlen megfogalmazások és az egyetemen amúgy is feszült helyzet miatt látnak bele jogtiprást az új szabályokba.

Szabályozás 8 oldalon

A lap információ szerint 8 oldalas szabályozás 19 paragrafusban fogalmazza meg többek között, hogy az egyetemi polgárok hogyan küldhetnek tömeges email-t az egyetem többi polgárának; hogyan hozhatnak létre és működtethetnek az egyetemhez vagy annak szervezeti egységeihez tartozó oldalakat, közösségi médiafelületeket, blogokat és hasonlókat; hogyan szervezhetnek rendezvényeket az egyetemen; és mindenekelőtt hogyan és mit nyilatkozhatnak, kinek a nevében.

A tervek szerint a rektoron, az elnököt és a kancellárt kivéve mindenki más akkor nyilatkozhat engedély nélkül bármilyen szakmai vagy közéleti kérdésben, ha „magánemberként, egyetemi munkakörét, beosztását, címét nem használva, továbbá nem az Egyetem infrastruktúráját felhasználva és nem az egyetemi munkájával összefüggésben nyilatkozik a nyilvánosság előtt” - idézi a 444.hu.

 

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.