A szabály nagy felháborodást keltett egyetemen, ahol az egyetemi vezetés gyorsan és agresszívan végigvitt reformjai amúgy is sok feszültséget okoztak az elmúlt hónapokban.
Ahogy arról már sokszor írtunk, hogy teljesen átalakítják a Corvinus belső szerkezetét – a karok megszüntetése után most gyakorlatilag darabjaira szednék, majd újra összeraknák az intézeteket.
Azonban most a 444.hu információi szerint komoly vita alakult ki az egyetemen arról, hogy a Corvinus dolgozói, oktatói, kutatói és diákjai mit és hogyan mondhatnak a nyilvánosságban.
A dolgozók egy része úgy érzi, az egyetem vezetése egy új szabályozással be akarja fogni a dolgozók száját, és ellenőrizni akarja, ki mit mond és kinek. Vannak, akik úgy látják, az egyetem ezzel korlátozza is az oktatók és hallgatók alkotmányban garantált alapjogait, ezért bíróságig vitték az ügyet - összegzi az oldal.
Az egyetem kommunikációs vezetője szerint erről szó sincs, szerencsétlen megfogalmazások és az egyetemen amúgy is feszült helyzet miatt látnak bele jogtiprást az új szabályokba.
Szabályozás 8 oldalon
A lap információ szerint 8 oldalas szabályozás 19 paragrafusban fogalmazza meg többek között, hogy az egyetemi polgárok hogyan küldhetnek tömeges email-t az egyetem többi polgárának; hogyan hozhatnak létre és működtethetnek az egyetemhez vagy annak szervezeti egységeihez tartozó oldalakat, közösségi médiafelületeket, blogokat és hasonlókat; hogyan szervezhetnek rendezvényeket az egyetemen; és mindenekelőtt hogyan és mit nyilatkozhatnak, kinek a nevében.
A tervek szerint a rektoron, az elnököt és a kancellárt kivéve mindenki más akkor nyilatkozhat engedély nélkül bármilyen szakmai vagy közéleti kérdésben, ha „magánemberként, egyetemi munkakörét, beosztását, címét nem használva, továbbá nem az Egyetem infrastruktúráját felhasználva és nem az egyetemi munkájával összefüggésben nyilatkozik a nyilvánosság előtt” - idézi a 444.hu.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
