Még az is lehet, hogy a pécsi egyetem egyik oktatója lesz a következő magyar űrhajós

Kétszáznál több pályázó közül kéttucatnyian maradtak bent az Európai Űrügynökség és a HUNOR program szűrővizsgálatain – így választják ki azt a magyar kutatóűrhajóst is, aki a tervek szerint 2024-ben egy hónapot tölthet a Nemzetközi Űrállomáson. Köztük van a Pécsi Tudományegyetem egyik oktatója is.

  • Szabó Fruzsina

A HUNOR Programra 240 érvényes pályázat futott be, az első értékelés után százan jutottak tovább. Mostanra kéttucatnyian maradtak, köztük van Schlégl Ádám, aki a Pécsi Tudományegyetemen egyetemi tanársegéd, klinikai szakorvos a PTE KK Ortopédiai Klinikán.

Az egyetem közleménye szerint vizsgálták a jelentkezők fizikai adottságait, készségeit és képességeit, majd a második fordulóban pszichometriai és pszichológiai teszteknek vetették alá őket. Schlégl Ádám azt mondja, a misszióhoz olyan személyiséggel rendelkezőket keresnek, akik nagy nyomás alatt is kiegyensúlyozottak, higgadtak tudnak maradni, stresszhelyzetben sem hagyja őket cserben a jó ítélőképességük, kreatívak, képesek multitaskingra, a rendelkezésre álló információk tükrében gyorsan és határozottan döntenek, emellett csapatjátékosok és jól viselik azt is, ha családjuktól távol, a komfortzónájukon kívül kell boldogulniuk.

„Komoly hangsúlyt fektettek a logikára, a memóriára, a térbeli orientációra, valamint a természettudományos ismeretekere és az angol nyelvtudásra is, melyből egy igen magas szintre van szüksége a leendő űrhajósoknak. A teszt második körére 26 fő jutott tovább, mely május végétől június elejéig zajlott Kölnben, ahol az önkitöltős tesztek mellett interjúkon, páros és csoportos gyakorlatokon keresztül is zajlottak a kompetenciavizsgálatok. A folytatásban fizikai és egészégügyi felmérés zajlik majd, ehhez be is kellett nyújtanunk egy repülőorvosi alkalmassági igazolást. Bízom benne, hogy gond nélkül megugrom a szekció kritériumait, de a biztonság kedvéért az elmúlt időszakban felpörgettem az edzéseimet" – tette hozzá.

Végül két pályázót választanak ki, akiknek egy féléves képzést kell majd elvégezniük Houstonban, ahol szimulált körülmények között készítik fel őket az űrrepülésre és a Nemzetközi Űrállomáson való tartózkodásra, de más, speciális képzéseken is részt kell majd venni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.