Még az is lehet, hogy a pécsi egyetem egyik oktatója lesz a következő magyar űrhajós

Kétszáznál több pályázó közül kéttucatnyian maradtak bent az Európai Űrügynökség és a HUNOR program szűrővizsgálatain – így választják ki azt a magyar kutatóűrhajóst is, aki a tervek szerint 2024-ben egy hónapot tölthet a Nemzetközi Űrállomáson. Köztük van a Pécsi Tudományegyetem egyik oktatója is.

  • Szabó Fruzsina

A HUNOR Programra 240 érvényes pályázat futott be, az első értékelés után százan jutottak tovább. Mostanra kéttucatnyian maradtak, köztük van Schlégl Ádám, aki a Pécsi Tudományegyetemen egyetemi tanársegéd, klinikai szakorvos a PTE KK Ortopédiai Klinikán.

Az egyetem közleménye szerint vizsgálták a jelentkezők fizikai adottságait, készségeit és képességeit, majd a második fordulóban pszichometriai és pszichológiai teszteknek vetették alá őket. Schlégl Ádám azt mondja, a misszióhoz olyan személyiséggel rendelkezőket keresnek, akik nagy nyomás alatt is kiegyensúlyozottak, higgadtak tudnak maradni, stresszhelyzetben sem hagyja őket cserben a jó ítélőképességük, kreatívak, képesek multitaskingra, a rendelkezésre álló információk tükrében gyorsan és határozottan döntenek, emellett csapatjátékosok és jól viselik azt is, ha családjuktól távol, a komfortzónájukon kívül kell boldogulniuk.

„Komoly hangsúlyt fektettek a logikára, a memóriára, a térbeli orientációra, valamint a természettudományos ismeretekere és az angol nyelvtudásra is, melyből egy igen magas szintre van szüksége a leendő űrhajósoknak. A teszt második körére 26 fő jutott tovább, mely május végétől június elejéig zajlott Kölnben, ahol az önkitöltős tesztek mellett interjúkon, páros és csoportos gyakorlatokon keresztül is zajlottak a kompetenciavizsgálatok. A folytatásban fizikai és egészégügyi felmérés zajlik majd, ehhez be is kellett nyújtanunk egy repülőorvosi alkalmassági igazolást. Bízom benne, hogy gond nélkül megugrom a szekció kritériumait, de a biztonság kedvéért az elmúlt időszakban felpörgettem az edzéseimet" – tette hozzá.

Végül két pályázót választanak ki, akiknek egy féléves képzést kell majd elvégezniük Houstonban, ahol szimulált körülmények között készítik fel őket az űrrepülésre és a Nemzetközi Űrállomáson való tartózkodásra, de más, speciális képzéseken is részt kell majd venni.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.