Újra napirendre került a Műegyetem modellváltása?

Újra előkerült a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) alapítványi kiszervezésének terve – írja az Átlátszó.

  • Eduline

Az Átlátszó néhány hónappal ezelőtt számolt be arról, hogy a Műegyetem vezetése komolyan foglalkozik a modellváltás kérdésével – vagyis azzal, hogy az állami intézményt egy vagyonkezelő alapítvány vegye át, ahogyan az az ország legtöbb egyetemével megtörtént az elmúlt két évben. A tárgyalásokat tavasszal azonban jegelték, Palkovics László akkori innovációs miniszter – aki az új kormány megalakulásáig a felsőoktatásért is felelős volt – azt mondta, majd a választás után térhetnek vissza a kérdéshez.

Az Átlátszó úgy tudja, így is történt. A BME hallgatói önkormányzat oldalára kikerült egy hír, amely szerint a szenátus felhatalmazta a rektort „a kontrollált intézményi működésimodell-fejlesztés előkészítésére”. A döntés értelmében az egyetem egy bizottsága azt vizsgálja, milyen „fenntartható működési modellt” lehetne kialakítani, ennek részeként munkacsoportok javaslatokat dolgoznak ki „a BME finanszírozási, szervezeti, működési és intézményirányítási modelljének megváltoztatására.”

A hallgatói önkormányzat azt mondja, a szenátusi előterjesztés mindössze egy esetleges modellváltás körülményeinek megismeréséről, előzetes információszerzésről szól, tárgyalások még nem kezdődtek.

Az oldal információi szerint Czigány Tibor rektor elsősorban az egyetemi autonómia megvédését tartja szem előtt, és alapvetően nem támogatja a modellváltást – kérdés, hogy az egyetem szenátusa milyen állásponton van.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.