A közelében sem vagyunk az EU-s átlagnak: tízből csak három 25-34 évesnek van diplomája

A friss Eurostat-felmérés nem fest túl jó képet a magyar felsőoktatásról.

  • Csik Veronika

Csupán minden harmadik magyar 25-34 évesnek van diplomája

- Magyarország ezzel az eredménnyel évek óta az Európai Unió egyik sereghajtója. Pedig az EU célkitűzése szerint a felsőfokú tanulmányokat befejező 25–34 évesek arányát 2030-ra 45 százalékra kellene növelni - áll az Eurostat legfrissebb, 2021-es számokat összegző felmérésben.

Az uniós átlag - alig elmaradva a tervtől - 41 százalék volt. Ehhez képest Magyarország a diplomások 33 százalékos arányával a sor végén kullog, mögöttünk csupán Olaszország van 28 százalékkal, valamint Románia 23 százalékkal. Persze valamennyit így is javult a helyzet: 2020-ban a magyar 25-34 évesek 31 százalékának volt diplomája.

Eurostat

A listán Magyarország előtt van Bulgária, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Lengyelország és a legtöbb EU-s tagállam is. Közülük sokan már 2021-ben teljesítették a 2030-ra kitűzött célokat: többek között Litvánia, Portugália, Szlovénia, Spanyolország és Dánia is elérte a 45 százalékos diplomásarányt.

Sőt, van olyan ország is, ahol a diplomás 25-34 évesek aránya a korosztályon belül a 60 százalékot is meghaladja: Luxemburgban a fiatalok 62 százalékának, Írországban pedig 61 százalékának van diplomája.

Tarolnak a lányok

A 25-34 éves nők nagyobb arányban szereztek felsőfokú végzettséget, mint a férfiak, a nők 47 százalékának, a férfiak 36 százalékának van diplomája - derül ki a kutatásból. A korcsoportok közötti különbségeket tekintve egyértelmű, hogy a 25–54 éves uniós lakosság 37 százalékának van felsőfokú végzettsége, szemben az 55–74 évesek 22 százalékos arányával.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.