A friss Eurostat-felmérés nem fest túl jó képet a magyar felsőoktatásról.
Csupán minden harmadik magyar 25-34 évesnek van diplomája
- Magyarország ezzel az eredménnyel évek óta az Európai Unió egyik sereghajtója. Pedig az EU célkitűzése szerint a felsőfokú tanulmányokat befejező 25–34 évesek arányát 2030-ra 45 százalékra kellene növelni - áll az Eurostat legfrissebb, 2021-es számokat összegző felmérésben.
Az uniós átlag - alig elmaradva a tervtől - 41 százalék volt. Ehhez képest Magyarország a diplomások 33 százalékos arányával a sor végén kullog, mögöttünk csupán Olaszország van 28 százalékkal, valamint Románia 23 százalékkal. Persze valamennyit így is javult a helyzet: 2020-ban a magyar 25-34 évesek 31 százalékának volt diplomája.
A listán Magyarország előtt van Bulgária, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Lengyelország és a legtöbb EU-s tagállam is. Közülük sokan már 2021-ben teljesítették a 2030-ra kitűzött célokat: többek között Litvánia, Portugália, Szlovénia, Spanyolország és Dánia is elérte a 45 százalékos diplomásarányt.
Sőt, van olyan ország is, ahol a diplomás 25-34 évesek aránya a korosztályon belül a 60 százalékot is meghaladja: Luxemburgban a fiatalok 62 százalékának, Írországban pedig 61 százalékának van diplomája.
Tarolnak a lányok
A 25-34 éves nők nagyobb arányban szereztek felsőfokú végzettséget, mint a férfiak, a nők 47 százalékának, a férfiak 36 százalékának van diplomája - derül ki a kutatásból. A korcsoportok közötti különbségeket tekintve egyértelmű, hogy a 25–54 éves uniós lakosság 37 százalékának van felsőfokú végzettsége, szemben az 55–74 évesek 22 százalékos arányával.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
