A közelében sem vagyunk az EU-s átlagnak: tízből csak három 25-34 évesnek van diplomája

A friss Eurostat-felmérés nem fest túl jó képet a magyar felsőoktatásról.

  • Csik Veronika

Csupán minden harmadik magyar 25-34 évesnek van diplomája

- Magyarország ezzel az eredménnyel évek óta az Európai Unió egyik sereghajtója. Pedig az EU célkitűzése szerint a felsőfokú tanulmányokat befejező 25–34 évesek arányát 2030-ra 45 százalékra kellene növelni - áll az Eurostat legfrissebb, 2021-es számokat összegző felmérésben.

Az uniós átlag - alig elmaradva a tervtől - 41 százalék volt. Ehhez képest Magyarország a diplomások 33 százalékos arányával a sor végén kullog, mögöttünk csupán Olaszország van 28 százalékkal, valamint Románia 23 százalékkal. Persze valamennyit így is javult a helyzet: 2020-ban a magyar 25-34 évesek 31 százalékának volt diplomája.

Eurostat

A listán Magyarország előtt van Bulgária, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Lengyelország és a legtöbb EU-s tagállam is. Közülük sokan már 2021-ben teljesítették a 2030-ra kitűzött célokat: többek között Litvánia, Portugália, Szlovénia, Spanyolország és Dánia is elérte a 45 százalékos diplomásarányt.

Sőt, van olyan ország is, ahol a diplomás 25-34 évesek aránya a korosztályon belül a 60 százalékot is meghaladja: Luxemburgban a fiatalok 62 százalékának, Írországban pedig 61 százalékának van diplomája.

Tarolnak a lányok

A 25-34 éves nők nagyobb arányban szereztek felsőfokú végzettséget, mint a férfiak, a nők 47 százalékának, a férfiak 36 százalékának van diplomája - derül ki a kutatásból. A korcsoportok közötti különbségeket tekintve egyértelmű, hogy a 25–54 éves uniós lakosság 37 százalékának van felsőfokú végzettsége, szemben az 55–74 évesek 22 százalékos arányával.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter