Nemet mondanak a nemzetközi felsőoktatási rangsorokra a kínai egyetemek?

Több kínai egyetemen döntöttek úgy, hogy többé nem szeretnének szerepelni a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. Hszi Csin-ping kínai elnök ugyanis arra szólította fel a kínai felsőoktatási intézményeket, hogy "törjenek új utat maguk előtt" - számolt be internetes kiadásában pénteken a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

  • Eduline/MTI

A cikk szerint a pekingi Zsenmin (Népi) Egyetem, a kelet-kínai Csiangszu székhelyén található Nanking Egyetem, valamint az északnyugat-kínai Kanszu tartomány székhelyén működő Lancsou Egyetem döntött úgy, hogy nem kívánnak többé részt venni a nemzetközi rangsorokban.

Amint a SCMP rámutat: a döntésekről szóló hírek röviddel azt követően láttak napvilágot, hogy a kínai elnök április 26-án, a Zsenmin Egyetemen tett látogatásakor arra biztatta a kínai egyetemeket, hogy "ne kövessenek vakon másokat", illetve "ne pusztán a külföldi szabványokat és modelleket másolják". Hszi szerint ehelyett új utat kell törni a kínai vonásjegyekkel rendelkező, a világ élvonalába tartozó egyetemek kialakítása előtt.

A China Daily című kínai lap szerint Hszi már 2014-ben, az ország legjobb felsőoktatási intézményei közé tartozó Peking Egyetemen tett látogatásakor arra figyelmeztetett, hogy soha nem lesz a világon egy második Harvard, Yale, vagy Cambridge, Kína legjobb egyetemei így csakis saját magukként lehetnek az elsők.

A Kínai Nemzeti Rádió egy meg nem nevezett, bennfentes forrásra hivatkozva a Zsenmin Egyetem kiválását a nemzetközi rangsorokból a kínai oktatás fejlődési irányába illőnek nevezte, mely trenddé fog válni más kínai egyetemek körében is.

Kínában a legfontosabbnak tartott egyetemi világrangsorok között a Quacquarelli Symonds (QS), a Times Higher Education (THE), a US News & World Report, valamint az Academic Ranking of World Universities (ARWU) féle ranglistát tartják számon. Ezeknek a rangsoroknak az összeállításához különböző módszertant használnak, ám mindegyikre igaz, hogy a kutatás jelentős súlyt kap az egyetemek eredményében, a teljes pontszám felét kitéve. A rangsoroknak jellemzően fontos szerepük van az oktatók és a hallgatók bevonzásában, valamint a források elosztásában.

A SCMP-nak egy kínai oktatástudományi szakértő elmondta: a befolyásos rangsorok közül sokat magánkézben lévő, külföldi intézmények vagy médiacégek alkottak meg, melyek nincsenek tisztában a kínai felsőoktatási környezettel.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.