Nemet mondanak a nemzetközi felsőoktatási rangsorokra a kínai egyetemek?

Több kínai egyetemen döntöttek úgy, hogy többé nem szeretnének szerepelni a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban. Hszi Csin-ping kínai elnök ugyanis arra szólította fel a kínai felsőoktatási intézményeket, hogy "törjenek új utat maguk előtt" - számolt be internetes kiadásában pénteken a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.

  • Eduline/MTI

A cikk szerint a pekingi Zsenmin (Népi) Egyetem, a kelet-kínai Csiangszu székhelyén található Nanking Egyetem, valamint az északnyugat-kínai Kanszu tartomány székhelyén működő Lancsou Egyetem döntött úgy, hogy nem kívánnak többé részt venni a nemzetközi rangsorokban.

Amint a SCMP rámutat: a döntésekről szóló hírek röviddel azt követően láttak napvilágot, hogy a kínai elnök április 26-án, a Zsenmin Egyetemen tett látogatásakor arra biztatta a kínai egyetemeket, hogy "ne kövessenek vakon másokat", illetve "ne pusztán a külföldi szabványokat és modelleket másolják". Hszi szerint ehelyett új utat kell törni a kínai vonásjegyekkel rendelkező, a világ élvonalába tartozó egyetemek kialakítása előtt.

A China Daily című kínai lap szerint Hszi már 2014-ben, az ország legjobb felsőoktatási intézményei közé tartozó Peking Egyetemen tett látogatásakor arra figyelmeztetett, hogy soha nem lesz a világon egy második Harvard, Yale, vagy Cambridge, Kína legjobb egyetemei így csakis saját magukként lehetnek az elsők.

A Kínai Nemzeti Rádió egy meg nem nevezett, bennfentes forrásra hivatkozva a Zsenmin Egyetem kiválását a nemzetközi rangsorokból a kínai oktatás fejlődési irányába illőnek nevezte, mely trenddé fog válni más kínai egyetemek körében is.

Kínában a legfontosabbnak tartott egyetemi világrangsorok között a Quacquarelli Symonds (QS), a Times Higher Education (THE), a US News & World Report, valamint az Academic Ranking of World Universities (ARWU) féle ranglistát tartják számon. Ezeknek a rangsoroknak az összeállításához különböző módszertant használnak, ám mindegyikre igaz, hogy a kutatás jelentős súlyt kap az egyetemek eredményében, a teljes pontszám felét kitéve. A rangsoroknak jellemzően fontos szerepük van az oktatók és a hallgatók bevonzásában, valamint a források elosztásában.

A SCMP-nak egy kínai oktatástudományi szakértő elmondta: a befolyásos rangsorok közül sokat magánkézben lévő, külföldi intézmények vagy médiacégek alkottak meg, melyek nincsenek tisztában a kínai felsőoktatási környezettel.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.