Gyógyszerészképzésen tanulnátok tovább? Erre a tudásra lesz szükségetek

Egy emelt szintű érettségi biológiából és még egy kémiából vagy fizikából - ez a felvételi egyik legfontosabb feltétele az egyetemek gyógyszerészképzésein. De milyen biosztudás kell ahhoz, hogy magabiztosan kezdhessétek el a szakot? Többek között erről kérdeztük a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának egyik oktatóját.

  • Eduline

„Mivel a biológia meglehetősen sokrétű tantárgy, a számos, apróbb részterület megannyi információszelete közül az általunk vélt legszükségesebb a sejt általános ismerete. A hallgatóknak – és természetesen nekünk, oktatóknak is – sokkal könnyebb felkészülni a vizsgákra, ha tudjuk, hogyan néz ki egy sejt, milyen részei vannak és milyen alapvető biológiai folyamatok zajlanak benne. A képzés során ezekre az esszenciális kulcspontokra építve sajátítják el a gyógyszerészet legaprólékosabb fortélyait, mely szaktudás későbbi tanulmányaikhoz, illetve munkájukhoz elengedhetetlen” – mondta az Eduline-nak Jánosa Gergely, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának egyetemi tanársegédje arról, milyen biológiai ismereteket érdemes frissen tartani az érettségi után, ha valaki gyógyszerészképzésen szeretne szeptembertől tanulni.

Jánosa Gergely szerint a hozzájuk érkező hallgatók biológiatudása különböző szintű attól függően, ki milyen középiskolából, gimnáziumból érkezett. „Sajnos a koronavírus okozta oktatási zavar igencsak érződik a hallgatók hézagos biológiaismeretein, illetve a tanuláshoz való hozzáállásukon, motivációjukon. Mindannyian tudjuk, az online oktatás során könnyebben elterelődik a figyelmünk. Véleményem szerint a problémák egyik oka lehet, hogy a járvány miatt 2020-ban és 2021-ben elmaradt a szóbeli érettségi, ami hozzájárulhat az ilyen típusú vizsgákhoz szükséges problémamegoldó képesség hiányához” – magyarázta.

A gyógyszerészi tanulmányok megkezdéséhez ugyanakkor nem csak biológiatudás kell – az egyetemi oktató szerint megfelelő kémiatudásra is szükség van. „A természettudományok gyakran kiegészítik egymást, mint például biokémia vagy biofizika. Ha jobban belegondolunk, egy sejt is különböző makromolekulák sokaságából épül fel. Végül, ezen ismeretek összességével a végzett hallgatók tisztában lesznek azzal, hogy egy adott kémiai összetételű hatóanyag mely receptorokon keresztül, milyen biológiai hatást vált ki” – tette hozzá.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.