Gyógyszerészképzésen tanulnátok tovább? Erre a tudásra lesz szükségetek

Egy emelt szintű érettségi biológiából és még egy kémiából vagy fizikából - ez a felvételi egyik legfontosabb feltétele az egyetemek gyógyszerészképzésein. De milyen biosztudás kell ahhoz, hogy magabiztosan kezdhessétek el a szakot? Többek között erről kérdeztük a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának egyik oktatóját.

  • Eduline

„Mivel a biológia meglehetősen sokrétű tantárgy, a számos, apróbb részterület megannyi információszelete közül az általunk vélt legszükségesebb a sejt általános ismerete. A hallgatóknak – és természetesen nekünk, oktatóknak is – sokkal könnyebb felkészülni a vizsgákra, ha tudjuk, hogyan néz ki egy sejt, milyen részei vannak és milyen alapvető biológiai folyamatok zajlanak benne. A képzés során ezekre az esszenciális kulcspontokra építve sajátítják el a gyógyszerészet legaprólékosabb fortélyait, mely szaktudás későbbi tanulmányaikhoz, illetve munkájukhoz elengedhetetlen” – mondta az Eduline-nak Jánosa Gergely, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának egyetemi tanársegédje arról, milyen biológiai ismereteket érdemes frissen tartani az érettségi után, ha valaki gyógyszerészképzésen szeretne szeptembertől tanulni.

Jánosa Gergely szerint a hozzájuk érkező hallgatók biológiatudása különböző szintű attól függően, ki milyen középiskolából, gimnáziumból érkezett. „Sajnos a koronavírus okozta oktatási zavar igencsak érződik a hallgatók hézagos biológiaismeretein, illetve a tanuláshoz való hozzáállásukon, motivációjukon. Mindannyian tudjuk, az online oktatás során könnyebben elterelődik a figyelmünk. Véleményem szerint a problémák egyik oka lehet, hogy a járvány miatt 2020-ban és 2021-ben elmaradt a szóbeli érettségi, ami hozzájárulhat az ilyen típusú vizsgákhoz szükséges problémamegoldó képesség hiányához” – magyarázta.

A gyógyszerészi tanulmányok megkezdéséhez ugyanakkor nem csak biológiatudás kell – az egyetemi oktató szerint megfelelő kémiatudásra is szükség van. „A természettudományok gyakran kiegészítik egymást, mint például biokémia vagy biofizika. Ha jobban belegondolunk, egy sejt is különböző makromolekulák sokaságából épül fel. Végül, ezen ismeretek összességével a végzett hallgatók tisztában lesznek azzal, hogy egy adott kémiai összetételű hatóanyag mely receptorokon keresztül, milyen biológiai hatást vált ki” – tette hozzá.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.