Egy friss kutatás szerint többet számíthat a diploma eredménye, mint az, hogy hol szereztétek

Egy brit kutatás szerint a kisebb presztízsű egyetemen jó eredményt elérők többet keresnek, mint azok, akik nagynevű intézményben szereztek diplomát, de rosszabb minősítést kaptak.

  • Csik Veronika

Megdőlhetnek a „mindegy, milyen eredménnyel végzel, csak legyen a kezedben egy diploma” és az „úgysem azt nézik majd az állásinterjún, hogy hányas a diplomád, hanem azt, hol szerezted” elméletek egy friss brit kutatás szerint.

Az új kutatások szerint később ugyanis jobban járhatnának azok, akik jó diplomát szereznek egy kisebb presztízsű egyetemen, mint azok, akik egy nagyon menő egyetemen diplomáznak, de gyengébb eredménnyel. A szakértők ezért azt tanácsolják a diákoknak, hogy nyugodtan gondolkodják át újra az egyetemválasztást más szempontból is - írja a The Guardian.

Az Institute for Fiscal Studies friss felmérése szerint Angliában a jó eredménnyel vagy kitüntetéssel végzetteknek magasabb az átlagkeresetük 30 éves korukra, mint azoknak, akik alacsonyabb diplomát szereztek, intézménytől függetlenül – ami azt jelenti, hogy a minőségi tudás gyakran fontosabb, mint az intézményi (hír)neve - állítják a kutatók.

Ben Waltmann, az IFS vezető közgazdásza és a jelentés társszerzője szerint a leendő hallgatóknak, szülőknek és döntéshozóknak tudomásul kell venniük az eredményeket, és most már nem kell kizárólag presztízsszempontok alapján kell dönteniük arról, hogy hol szeretnének tanulni.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.