Idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre szeretne bejutni a legtöbb felvételiző. Összesen 99 ezren jelentkeztek az egyetemekre, főiskolákra február közepéig - a minisztérium sikerként tálalja a friss statisztikákat, pedig a tavalyi létszámhoz képest ez visszaesés.
Ahogy azt korábban megírtuk, összesen 99 192-en jelentkeztek idén egyetemre vagy főiskolára. A legnépszerűbb intézmények listáján nagy meglepetés nincs, a rangsor élén az ELTE mellett a három nagy vidéki tudományegyetem áll, ezeket a budapesti szakegyetemek követik.
Több mint háromezren jelölték meg első helyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, valamint az Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet. A Károli Gáspár Református Egyetemre és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre egyaránt 2950-2990 körüli elsőhelyes jelentkező próbál bejutni, míg a Miskolci Egyetemre 2517.
99 ezer jelentkező: sok vagy kevés?
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium sikerként tálalta a 99 ezres jelentkezői létszámot, Hankó Balázs, a tárca felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára pénteken arról beszélt az M1-nek, hogy 8,5 százalékkal többen felvételiztek idén, mint 2020-ban, a több tucat egyetemet érintő modellváltás előtti utolsó évben.
Ha azonban nem a 2020-as, hanem a 2021-es számokat nézzük, ez ismét visszaesés. A 2021-es általános felvételin ugyanis 2700-zal több, egészen pontosan 101 881 diák jelentkezett egyetemre.
2020-ban valóban alacsonyabb volt a jelentkezők száma az ideinél - akkor 91 458-an próbáltak bejutni a felsőoktatásba -, ám abban az évben a koronavírus-járvány miatt negatív rekord született, körülbelül 20 ezerrel kevesebben felvételiztek egyetemre, főiskolára, mint egy évvel korábban.
Gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, pszichológia – ez a 2022-es felvételi három legnépszerűbb alapszakja. Nyilvánosságra hozták a jelentkezési statisztikákat, idén összesen 99 192-en jelentkeztek egyetemre és főiskolára.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
