Idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre szeretne bejutni a legtöbb felvételiző. Összesen 99 ezren jelentkeztek az egyetemekre, főiskolákra február közepéig - a minisztérium sikerként tálalja a friss statisztikákat, pedig a tavalyi létszámhoz képest ez visszaesés.
Ahogy azt korábban megírtuk, összesen 99 192-en jelentkeztek idén egyetemre vagy főiskolára. A legnépszerűbb intézmények listáján nagy meglepetés nincs, a rangsor élén az ELTE mellett a három nagy vidéki tudományegyetem áll, ezeket a budapesti szakegyetemek követik.
Több mint háromezren jelölték meg első helyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, valamint az Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet. A Károli Gáspár Református Egyetemre és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre egyaránt 2950-2990 körüli elsőhelyes jelentkező próbál bejutni, míg a Miskolci Egyetemre 2517.
99 ezer jelentkező: sok vagy kevés?
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium sikerként tálalta a 99 ezres jelentkezői létszámot, Hankó Balázs, a tárca felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára pénteken arról beszélt az M1-nek, hogy 8,5 százalékkal többen felvételiztek idén, mint 2020-ban, a több tucat egyetemet érintő modellváltás előtti utolsó évben.
Ha azonban nem a 2020-as, hanem a 2021-es számokat nézzük, ez ismét visszaesés. A 2021-es általános felvételin ugyanis 2700-zal több, egészen pontosan 101 881 diák jelentkezett egyetemre.
2020-ban valóban alacsonyabb volt a jelentkezők száma az ideinél - akkor 91 458-an próbáltak bejutni a felsőoktatásba -, ám abban az évben a koronavírus-járvány miatt negatív rekord született, körülbelül 20 ezerrel kevesebben felvételiztek egyetemre, főiskolára, mint egy évvel korábban.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
