Mérnöki-technológiai tudományokban világszinten a 211., a gépészmérnöki, az építő- és építészmérnöki képzések rangsoraiban a legjobb 200 közé került a BME.
A brit Quacquarelli Symonds (QS) legújabb rangsorában a felsőoktatási intézményeket öt szempont szerint értékelték, tudományterületenként eltérő súlyozással. Figyelembe vették például az akadémiai és a munkáltatói elismertséget, a publikációk és hivatkozások arányát, a nemzetközi kutatói együttműködéseket. A QS a világ 1543 legjobb egyetemének adatait publikálták.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem négy kategóriában is helyezést ért el (Engineering & Technology, Natural Sciences, Arts & Humanities és Social Sciences & Management). Ebből kettőben jelentősen javított a korábbi eredményén, míg további kettőben idén szerepel először a Műegyetem – írja közleményében az egyetem.
Az Engineering & Technology, azaz mérnöki-technológiai tudományok QS ranglistájára idén ismét egyedüli magyar felsőoktatási intézményként került fel a BME, 62 helyet javítva a 211. helyet szerezte meg.
A mérnöki-technológiai tudományterületen belül hét szűkebb szakterületen rangsorolták a vizsgált felsőoktatási intézményeket. A Műegyetem az építőmérnöki képzés mellett idén a legjobb 200 felsőoktatási intézmény közé került a gépész, repülésügyi és a gyártási szakterületen is. A természettudományi területi listán is erősítette pozícióját, három szakterületen is egy kategóriával előrébb lépett.
Idén először az építészmérnöki képzések rangsorában is szerepel a BME: a világ első 200 képzése közé rangsorolták az Architecture / Built Environment rangsorában, az Arts & Humanities tágabb tudományterületen belül. A BME menedzsmentképzései (Business & Management Studies) is szerepelnek a Social Sciences & Management tágabb tudományterület rangsorában a legjobb 550 képzőhely között.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
