Tarolt a legújabb egyetemi rangsorban a BME, több területen is nagyot javított

Mérnöki-technológiai tudományokban világszinten a 211., a gépészmérnöki, az építő- és építészmérnöki képzések rangsoraiban a legjobb 200 közé került a BME.

  • Eduline

A brit Quacquarelli Symonds (QS) legújabb rangsorában a felsőoktatási intézményeket öt szempont szerint értékelték, tudományterületenként eltérő súlyozással. Figyelembe vették például az akadémiai és a munkáltatói elismertséget, a publikációk és hivatkozások arányát, a nemzetközi kutatói együttműködéseket. A QS a világ 1543 legjobb egyetemének adatait publikálták.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem négy kategóriában is helyezést ért el (Engineering & Technology, Natural Sciences, Arts & Humanities és Social Sciences & Management). Ebből kettőben jelentősen javított a korábbi eredményén, míg további kettőben idén szerepel először a Műegyetem – írja közleményében az egyetem.

Az Engineering & Technology, azaz mérnöki-technológiai tudományok QS ranglistájára idén ismét egyedüli magyar felsőoktatási intézményként került fel a BME, 62 helyet javítva a 211. helyet szerezte meg.

A mérnöki-technológiai tudományterületen belül hét szűkebb szakterületen rangsorolták a vizsgált felsőoktatási intézményeket. A Műegyetem az építőmérnöki képzés mellett idén a legjobb 200 felsőoktatási intézmény közé került a gépész, repülésügyi és a gyártási szakterületen is. A természettudományi területi listán is erősítette pozícióját, három szakterületen is egy kategóriával előrébb lépett.

Idén először az építészmérnöki képzések rangsorában is szerepel a BME: a világ első 200 képzése közé rangsorolták az Architecture / Built Environment rangsorában, az Arts & Humanities tágabb tudományterületen belül. A BME menedzsmentképzései (Business & Management Studies) is szerepelnek a Social Sciences & Management tágabb tudományterület rangsorában a legjobb 550 képzőhely között.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.