Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Megnéztük, hogyan működik a Vokskabin, és jó pár oktatási kérdést kaptunk.
Legyen újra 18 év a tankötelezettség felső korhatára? Meg kell-e duplázni a pedagógusok bérét? Helyes-e, hogy a hatéves gyerekek iskolaérettségéről nem a szülők és az óvodapedagógusok, hanem az Oktatási Hivatal dönt? Biztosítson-e ingyenesen laptopot vagy tabletet az állam az állami iskolákban tanuló, 18 évnél fiatalabb diákoknak?
Többek között ilyen kérdésekre is válaszolniuk kell azoknak, akik kitöltik a Vokskabin kérdőívét. A Vokskabin – áll az oldalon – egy olyan „tudományos, semleges és objektív online (választói orientációs) program, amelynek legfőbb célja, hogy – különösen a választási időszakban – tájékoztatást nyújtson a legfontosabb közéleti kérdésekben, és segítsen eligazodni a pártok pozíciói és a saját véleményünk mentén”.

A negyven kérdés megválaszolása után a rendszer megmutatja, melyik párt vagy pártok állnak a legközelebb/legtávolabb a saját álláspontjukhoz.
A kitöltők időszakosan változó, a hétköznapokban is felmerülő harminc-negyven kérdést válaszolhatnak meg – ezek közül sok az oktatáshoz kapcsolódik. Arra is válaszolni kell például, hogy szerintünk csökkent-e az egyetemi modellváltással a politikai befolyás, mennyire kellene emelni az oktatásra fordított kiadásokat.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.