Meg kell-e duplázni a tanárok bérét? Ki döntsön a hatévesek sorsáról? A válaszaitok sokat elárulnak a pártpreferenciátokról

Megnéztük, hogyan működik a Vokskabin, és jó pár oktatási kérdést kaptunk.

  • Eduline

Legyen újra 18 év a tankötelezettség felső korhatára? Meg kell-e duplázni a pedagógusok bérét? Helyes-e, hogy a hatéves gyerekek iskolaérettségéről nem a szülők és az óvodapedagógusok, hanem az Oktatási Hivatal dönt? Biztosítson-e ingyenesen laptopot vagy tabletet az állam az állami iskolákban tanuló, 18 évnél fiatalabb diákoknak?

Többek között ilyen kérdésekre is válaszolniuk kell azoknak, akik kitöltik a Vokskabin kérdőívét. A Vokskabin – áll az oldalon – egy olyan „tudományos, semleges és objektív online (választói orientációs) program, amelynek legfőbb célja, hogy – különösen a választási időszakban – tájékoztatást nyújtson a legfontosabb közéleti kérdésekben, és segítsen eligazodni a pártok pozíciói és a saját véleményünk mentén”.

https://www.vokskabin.hu/

A negyven kérdés megválaszolása után a rendszer megmutatja, melyik párt vagy pártok állnak a legközelebb/legtávolabb a saját álláspontjukhoz.

A kitöltők időszakosan változó, a hétköznapokban is felmerülő harminc-negyven kérdést válaszolhatnak meg – ezek közül sok az oktatáshoz kapcsolódik. Arra is válaszolni kell például, hogy szerintünk csökkent-e az egyetemi modellváltással a politikai befolyás, mennyire kellene emelni az oktatásra fordított kiadásokat.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.