Hatályon kívül helyezte a Debreceni Egyetem szenátusa azt a 2017-es döntést, amely alapján Vlagyimir Putyin orosz elnök díszpolgári címet kapott.
A Debreciner azt írja, a döntés okáról nem írnak, mindössze annyit lehet megtudni az egyetem tájékoztatásából, hogy a szenátus egyhangúlag elfogadta a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) „Egyetemi kitüntetések és címek adományozásának rendje a Debreceni Egyetemen” című szabályzatának módosítását.
„A határozat kimondja, hogy a Szenátus jelen lévő tagjai háromnegyedének igenlő szavazatával, titkos szavazással a kitüntetettől a kitüntetést visszavonhatja, ha az elismert arra méltatlanná vált, illetve amennyiben a kitüntetés az odaítéléstől számított 3 éves jogvesztő határidőn belül nem kerül átadásra, a kitüntetett elveszti jogosultságát a kitüntetésre, címre” – olvasható az egyetem oldalán.
Vagyis Putyin díszpolgári címét azért vették el, mert nem vette át az elismerést, vagy azért, mert a szenátus szerint méltatlanná vált. A Debreciner megkérdezte az egyetemet, melyik ok áll a döntés hátterében, azt ígérik, amint választ kapnak, közzéteszik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
