Visszavonta Putyin díszpolgári címét a Debreceni Egyetem

Hatályon kívül helyezte a Debreceni Egyetem szenátusa azt a 2017-es döntést, amely alapján Vlagyimir Putyin orosz elnök díszpolgári címet kapott.

  • Eduline

A Debreciner azt írja, a döntés okáról nem írnak, mindössze annyit lehet megtudni az egyetem tájékoztatásából, hogy a szenátus egyhangúlag elfogadta a szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) „Egyetemi kitüntetések és címek adományozásának rendje a Debreceni Egyetemen” című szabályzatának módosítását.

„A határozat kimondja, hogy a Szenátus jelen lévő tagjai háromnegyedének igenlő szavazatával, titkos szavazással a kitüntetettől a kitüntetést visszavonhatja, ha az elismert arra méltatlanná vált, illetve amennyiben a kitüntetés az odaítéléstől számított 3 éves jogvesztő határidőn belül nem kerül átadásra, a kitüntetett elveszti jogosultságát a kitüntetésre, címre” – olvasható az egyetem oldalán.

Vagyis Putyin díszpolgári címét azért vették el, mert nem vette át az elismerést, vagy azért, mert a szenátus szerint méltatlanná vált. A Debreciner megkérdezte az egyetemet, melyik ok áll a döntés hátterében, azt ígérik, amint választ kapnak, közzéteszik.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.