Kétszáz kollégiumi férőhelyet ajánl fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az Ukrajnából érkező menekülteknek.
Az Ukrajnában kialakult helyzet miatt csütörtökön napközben és éjszaka az ELTE vagyonkezelésében lévő debreceni Márton Áron Szakkollégium három kollégista családtagjait fogadta be – írja pénteki közleményében az egyetem.
Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja kétszáz férőhelyet ajánlott fel az orosz-ukrán konfliktus elől menekülőknek és családtagjaiknak, köztük kollégiumi férőhelyeket és a felújított családi apartmanokat is.
Borhy László rektor, az egyetem akadémiai vezetése és a hallgatói önkormányzat olyan segítő csomag összeállításán dolgozik, amely közvetlenül tudja segíteni mind a saját hallgatóit, mind a határmenti humanitárius segítségnyújtási folyamatokat, legyen szó az ukrán nyelvi képzésben résztvevő hallgatók, oktatók részéről fordítói és tolmácsolási segítség nyújtásáról vagy pszichológiai tanácsadásról, illetve a rászorulók részére egyetemen belüli gyűjtések megszervezéséről.
Az ELTE-n jelenleg 157 ukrajnai hallgató tanul, közülük 116-an kettős állampolgárok, az ELTE kollégiumaiban pedig összesen 221 fő ukrajnai lakóhellyel rendelkező hallgató tartózkodik. „Az egyetem minden hallgatója számára biztosítja a megfelelő tájékoztatást, és szükség esetén pszichológiai segítséget is nyújt” – írják.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
