Kétszáz kollégiumi helyet ajánl fel az Ukrajnából menekülőknek az ELTE

Kétszáz kollégiumi férőhelyet ajánl fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) az Ukrajnából érkező menekülteknek.

  • Eduline

Az Ukrajnában kialakult helyzet miatt csütörtökön napközben és éjszaka az ELTE vagyonkezelésében lévő debreceni Márton Áron Szakkollégium három kollégista családtagjait fogadta be – írja pénteki közleményében az egyetem.

Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja kétszáz férőhelyet ajánlott fel az orosz-ukrán konfliktus elől menekülőknek és családtagjaiknak, köztük kollégiumi férőhelyeket és a felújított családi apartmanokat is. 

Borhy László rektor, az egyetem akadémiai vezetése és a hallgatói önkormányzat olyan segítő csomag összeállításán dolgozik, amely közvetlenül tudja segíteni mind a saját hallgatóit, mind a határmenti humanitárius segítségnyújtási folyamatokat, legyen szó az ukrán nyelvi képzésben résztvevő hallgatók, oktatók részéről fordítói és tolmácsolási segítség nyújtásáról vagy pszichológiai tanácsadásról, illetve a rászorulók részére egyetemen belüli gyűjtések megszervezéséről. 

Az ELTE-n jelenleg 157 ukrajnai hallgató tanul, közülük 116-an kettős állampolgárok, az ELTE kollégiumaiban pedig összesen 221 fő ukrajnai lakóhellyel rendelkező hallgató tartózkodik. „Az egyetem minden hallgatója számára biztosítja a megfelelő tájékoztatást, és szükség esetén pszichológiai segítséget is nyújt” – írják.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.