A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen hibrid formában kezdődött meg a tavaszi félév: azokat a csoportos órákat, amelyeken több mint hat hallgató vesz részt, online formában tartják meg.
Az egyetem oldalán található rektori és kancellári utasítás alapján a csoportos és az egyéni főtárgyi órákon – néhány kivételtől eltekintve – kötelező maszkot viselni és legalább másfél méteres távolságot tartani.
A hat fő feletti csoportos órákat azonban online tartják majd meg a koronavírus-járvány miatt. Indokolt esetben a rektor az adott tanszék vezetőjével egyeztetve elrendelheti más foglalkozások esetében is az online átállást.
„A közönségforgalmi területeken az 1,5 méteres egymás közötti védőtávolság tartása és a maszk (ajánlottan FFP2) viselése kötelező” – teszik hozzá.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, más-más járványügyi szabályokkal készülnek a tavaszi szemeszterre az egyetemek. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az első három hétben az összes órát online tartják majd meg, utána döntenek arról, milyen formában folytatódik a félév. A Budapesti Corvinus Egyetemen hibrid formában indult a szemeszter: magyar nyelven a 150 főnél, angol vagy német nyelven pedig a 60 főnél kisebb létszámú előadásokat személyes formában tartják meg. Azokat az előadásokat, amelyeken ennél több hallgató venne részt, online szervezik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
