Mennyit kell fizetni egy önköltséges alapszakért?

Ha úgy érzitek, nem biztos, hogy az idei felvételin összejön az állami ösztöndíjas hely, érdemes megnézni az önköltséges szakok kínálatát is. De mennyit kell fizetni a legnépszerűbb alapszakokért? Megnéztük.

  • Bezzeg Hanna

Gazdálkodási és menedzsment

Évről évre ez a legnépszerűbb szak a felsőoktatási felvételin, így nem meglepő, hogy egyre több felsőoktatási intézmény kínálatába kerül be. A féléves önköltség 170 és 480 ezer forint között mozog - előbbi összeggel kell számolnotok például a Budapesti Corvinus Egyetemen.

Kereskedelem és marketing

A második legnépszerűbb gazdasági alapszak féléves díja 195 és 350 ezer forint mozog. Szemeszterenként 350 ezer forint az önköltség például az ELTE Gazdaságtudományi Karán és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen, míg az ELTE szombathelyi kampuszán, a Savaria Egyetemi Központban félévente 195 ezer forintért érhető el a képzés.

Pszichológia

A pszichológia szakért a legtöbb egyetemen ugyanannyit kell fizetni: az ELTE-n, a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is 300 ezer forint/féléves díjjal kell kalkulálnotok. A Debreceni Egyetem valamivel olcsóbban, félévente 253 ezer forintért kínálja a szakot.

Ápolás és betegellátás

Ez a szak igazán sokrétű, a hallgatók ápolónak, mentőtisztnek, dietetikusnak vagy gyógytornásznak is tanulhatnak. Az önköltség összege 270 és 300 ezer forint között mozog, a Gál Ferenc Egyetemen például 270 ezer forintért végezhettek el egy félévet, míg a Debreceni Egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a Semmelweis Egyetemen, a Széchenyi István Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is 300 ezer forintba kerül egy félév.

Mérnökinformatikus

A mérnökinformatikus képzés önköltsége 225-450 ezer forint, előbbi összeggel kell számolnotok például a Dunaújvárosi Egyetemen, utóbbival például a Pázmány Péter katolikus Egyetemen.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.