Mennyit kell fizetni egy önköltséges alapszakért?

Ha úgy érzitek, nem biztos, hogy az idei felvételin összejön az állami ösztöndíjas hely, érdemes megnézni az önköltséges szakok kínálatát is. De mennyit kell fizetni a legnépszerűbb alapszakokért? Megnéztük.

  • Bezzeg Hanna

Gazdálkodási és menedzsment

Évről évre ez a legnépszerűbb szak a felsőoktatási felvételin, így nem meglepő, hogy egyre több felsőoktatási intézmény kínálatába kerül be. A féléves önköltség 170 és 480 ezer forint között mozog - előbbi összeggel kell számolnotok például a Budapesti Corvinus Egyetemen.

Kereskedelem és marketing

A második legnépszerűbb gazdasági alapszak féléves díja 195 és 350 ezer forint mozog. Szemeszterenként 350 ezer forint az önköltség például az ELTE Gazdaságtudományi Karán és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen, míg az ELTE szombathelyi kampuszán, a Savaria Egyetemi Központban félévente 195 ezer forintért érhető el a képzés.

Pszichológia

A pszichológia szakért a legtöbb egyetemen ugyanannyit kell fizetni: az ELTE-n, a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is 300 ezer forint/féléves díjjal kell kalkulálnotok. A Debreceni Egyetem valamivel olcsóbban, félévente 253 ezer forintért kínálja a szakot.

Ápolás és betegellátás

Ez a szak igazán sokrétű, a hallgatók ápolónak, mentőtisztnek, dietetikusnak vagy gyógytornásznak is tanulhatnak. Az önköltség összege 270 és 300 ezer forint között mozog, a Gál Ferenc Egyetemen például 270 ezer forintért végezhettek el egy félévet, míg a Debreceni Egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a Semmelweis Egyetemen, a Széchenyi István Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is 300 ezer forintba kerül egy félév.

Mérnökinformatikus

A mérnökinformatikus képzés önköltsége 225-450 ezer forint, előbbi összeggel kell számolnotok például a Dunaújvárosi Egyetemen, utóbbival például a Pázmány Péter katolikus Egyetemen.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.