Ha úgy érzitek, nem biztos, hogy az idei felvételin összejön az állami ösztöndíjas hely, érdemes megnézni az önköltséges szakok kínálatát is. De mennyit kell fizetni a legnépszerűbb alapszakokért? Megnéztük.
Gazdálkodási és menedzsment
Évről évre ez a legnépszerűbb szak a felsőoktatási felvételin, így nem meglepő, hogy egyre több felsőoktatási intézmény kínálatába kerül be. A féléves önköltség 170 és 480 ezer forint között mozog - előbbi összeggel kell számolnotok például a Budapesti Corvinus Egyetemen.
Kereskedelem és marketing
A második legnépszerűbb gazdasági alapszak féléves díja 195 és 350 ezer forint mozog. Szemeszterenként 350 ezer forint az önköltség például az ELTE Gazdaságtudományi Karán és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen, míg az ELTE szombathelyi kampuszán, a Savaria Egyetemi Központban félévente 195 ezer forintért érhető el a képzés.
Pszichológia
A pszichológia szakért a legtöbb egyetemen ugyanannyit kell fizetni: az ELTE-n, a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is 300 ezer forint/féléves díjjal kell kalkulálnotok. A Debreceni Egyetem valamivel olcsóbban, félévente 253 ezer forintért kínálja a szakot.
Ápolás és betegellátás
Ez a szak igazán sokrétű, a hallgatók ápolónak, mentőtisztnek, dietetikusnak vagy gyógytornásznak is tanulhatnak. Az önköltség összege 270 és 300 ezer forint között mozog, a Gál Ferenc Egyetemen például 270 ezer forintért végezhettek el egy félévet, míg a Debreceni Egyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen, a Miskolci Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen, a Semmelweis Egyetemen, a Széchenyi István Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is 300 ezer forintba kerül egy félév.
Mérnökinformatikus
A mérnökinformatikus képzés önköltsége 225-450 ezer forint, előbbi összeggel kell számolnotok például a Dunaújvárosi Egyetemen, utóbbival például a Pázmány Péter katolikus Egyetemen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
