Fudan-ügy: 235 ezer aláírást gyűjtöttek az ellenzéki pártok

235 ezer aláírást gyűjtöttek össze az ellenzéki pártok a Fudan-ügyben, ezt Márki-Zay Péter jelentette be csütörtök délután a Facebookon.

  • Eduline

A hvg.hu azt írja, a pártok képviselői péntek reggel 9 órakor tervezik leadni az aláírásokat a Nemzeti Választási Irodának (NVI).

Karácsony Gergely főpolgármester még nyáron nyújtott be népszavazási kérdéseket öt témában, végül két kérdésben kezdődhetett meg az aláírásgyűjtés – az egyik kérdés a következő:

Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?

Az aláírásgyűjtés decemberben kezdődött el, a cél a 200 ezer aláírás volt, ennyi kell ugyanis ahhoz, hogy a Fudan-campusról (és a másik kérdésről, az álláskeresési támogatás folyósításának kilenc hónapra emeléséről) népszavazást lehessen tartani.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.