Újabb egyetemi rangsor jelent meg, amelynek az élén nem az Oxford, nem a Harvard áll

Tarolnak a svájci és a hongkongi egyetemek, de brit és osztrák felsőoktatási intézmények is a lista elejére kerültek.

  • Bezzeg Hanna

A Times Higher Education idén is listába szedte a világ "legnemzetközibb" egyetemeit. A rangsor élén álló egyetemeken magas a külföldi hallgatók és oktatók aránya, kutatásaikban együttműködnek más intézményekkel a világ minden tájáról, és nemzetközi hírnévvel is büszkélkedhetnek.

Az első helyet a University of Hongkong szerezte meg, ahol a 18 ezer hallgató 43 százaléka külföldi. A második helyre a svájci ETH Zürich került, ahol alapvetően német nyelven zajlik az oktatás, de számos angol nyelvű kurzust is kínálnak a közel 120 különböző országból érkező hallgatónak. A harmadik is egy svájci intézmény: a mérnökképzéséről híres École Polytechnique Fédérale de Lausanne 11 ezer hallgatójának 62 százaléka külföldi.

A lista ötödik helyére az Oxford került, a Bécsi Egyetem pedig a tizedik helyet szerezte meg. 

Magyar, szlovén, horvát egyetem nincs a listán, és csupán egyetlen lengyel és osztrák intézmény került fel a rangsorra.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.