Újabb egyetemi rangsor jelent meg, amelynek az élén nem az Oxford, nem a Harvard áll

Tarolnak a svájci és a hongkongi egyetemek, de brit és osztrák felsőoktatási intézmények is a lista elejére kerültek.

  • Bezzeg Hanna

A Times Higher Education idén is listába szedte a világ "legnemzetközibb" egyetemeit. A rangsor élén álló egyetemeken magas a külföldi hallgatók és oktatók aránya, kutatásaikban együttműködnek más intézményekkel a világ minden tájáról, és nemzetközi hírnévvel is büszkélkedhetnek.

Az első helyet a University of Hongkong szerezte meg, ahol a 18 ezer hallgató 43 százaléka külföldi. A második helyre a svájci ETH Zürich került, ahol alapvetően német nyelven zajlik az oktatás, de számos angol nyelvű kurzust is kínálnak a közel 120 különböző országból érkező hallgatónak. A harmadik is egy svájci intézmény: a mérnökképzéséről híres École Polytechnique Fédérale de Lausanne 11 ezer hallgatójának 62 százaléka külföldi.

A lista ötödik helyére az Oxford került, a Bécsi Egyetem pedig a tizedik helyet szerezte meg. 

Magyar, szlovén, horvát egyetem nincs a listán, és csupán egyetlen lengyel és osztrák intézmény került fel a rangsorra.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István