Tarolnak a svájci és a hongkongi egyetemek, de brit és osztrák felsőoktatási intézmények is a lista elejére kerültek.
A Times Higher Education idén is listába szedte a világ "legnemzetközibb" egyetemeit. A rangsor élén álló egyetemeken magas a külföldi hallgatók és oktatók aránya, kutatásaikban együttműködnek más intézményekkel a világ minden tájáról, és nemzetközi hírnévvel is büszkélkedhetnek.
Az első helyet a University of Hongkong szerezte meg, ahol a 18 ezer hallgató 43 százaléka külföldi. A második helyre a svájci ETH Zürich került, ahol alapvetően német nyelven zajlik az oktatás, de számos angol nyelvű kurzust is kínálnak a közel 120 különböző országból érkező hallgatónak. A harmadik is egy svájci intézmény: a mérnökképzéséről híres École Polytechnique Fédérale de Lausanne 11 ezer hallgatójának 62 százaléka külföldi.
A lista ötödik helyére az Oxford került, a Bécsi Egyetem pedig a tizedik helyet szerezte meg.
Magyar, szlovén, horvát egyetem nincs a listán, és csupán egyetlen lengyel és osztrák intézmény került fel a rangsorra.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
