Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem jogi kara vezeti a HVG 2022-es, jogi képzéseket kínáló egyetemekről készített rangsorát.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem jogi kara vezeti azt a rangsort, amely a HVG a hallgatói kiválóság alapján állított össze a jogi képzéseket indító egyetemekről. A legtöbb elsőhelyes jelentkező tavaly is az ELTE jogi karára jelentkezett – egészen pontosan 849-en döntöttek így –, és a felvett hallgatók pontátlaga is ott a legmagasabb, 432.
A két egyházi egyetem jogi karán egyaránt 418 volt az átlagpontszám, a felvételin bekerült diákok 84-97 százalékának nyelvvizsgája is volt.
Az oktatói kiválóság alapján összeállított HVG-lista élén a Szegedi Tudományegyetem jogi kara áll, ott a legmagasabb az MTA-címmel rendelkező oktatók aránya. A második helyen a Károli Gáspár Református Egyetem végzett, amely az egy – tudományos fokozattal rendelkező – oktatóra jutó hallgatók száma alapján vezet. A harmadik az ELTE, amely a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma alapján készített alrangsort vezeti.
Mi alapján áll össze a rangsor?
A kari rangsor idén is a hallgatói és az oktatói alrangsorból áll össze. A HVG felsőoktatási rangsorának készítői számos szempontot vettek figyelembe: az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvettek pontátlagát, a nyelvvizsgával felvettek arányát, a tanulmányi versenyen helyezettek számát, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, az egy - tudományos fokozattal rendelkező - oktatóra jutó hallgatók számát, valamint az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát.
A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2022 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt, a kiadótól.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
