Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem jogi kara vezeti a HVG 2022-es, jogi képzéseket kínáló egyetemekről készített rangsorát.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem jogi kara vezeti azt a rangsort, amely a HVG a hallgatói kiválóság alapján állított össze a jogi képzéseket indító egyetemekről. A legtöbb elsőhelyes jelentkező tavaly is az ELTE jogi karára jelentkezett – egészen pontosan 849-en döntöttek így –, és a felvett hallgatók pontátlaga is ott a legmagasabb, 432.
A két egyházi egyetem jogi karán egyaránt 418 volt az átlagpontszám, a felvételin bekerült diákok 84-97 százalékának nyelvvizsgája is volt.
Az oktatói kiválóság alapján összeállított HVG-lista élén a Szegedi Tudományegyetem jogi kara áll, ott a legmagasabb az MTA-címmel rendelkező oktatók aránya. A második helyen a Károli Gáspár Református Egyetem végzett, amely az egy – tudományos fokozattal rendelkező – oktatóra jutó hallgatók száma alapján vezet. A harmadik az ELTE, amely a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma alapján készített alrangsort vezeti.
Mi alapján áll össze a rangsor?
A kari rangsor idén is a hallgatói és az oktatói alrangsorból áll össze. A HVG felsőoktatási rangsorának készítői számos szempontot vettek figyelembe: az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvettek pontátlagát, a nyelvvizsgával felvettek arányát, a tanulmányi versenyen helyezettek számát, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, az egy - tudományos fokozattal rendelkező - oktatóra jutó hallgatók számát, valamint az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát.
A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2022 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt, a kiadótól.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
