Az ELTE és a szegedi egyetem vezeti a jogi karok 2022-es HVG-rangsorát

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem jogi kara vezeti a HVG 2022-es, jogi képzéseket kínáló egyetemekről készített rangsorát.

  • Eduline

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem jogi kara vezeti azt a rangsort, amely a HVG a hallgatói kiválóság alapján állított össze a jogi képzéseket indító egyetemekről. A legtöbb elsőhelyes jelentkező tavaly is az ELTE jogi karára jelentkezett – egészen pontosan 849-en döntöttek így –, és a felvett hallgatók pontátlaga is ott a legmagasabb, 432.

A két egyházi egyetem jogi karán egyaránt 418 volt az átlagpontszám, a felvételin bekerült diákok 84-97 százalékának nyelvvizsgája is volt.

Az oktatói kiválóság alapján összeállított HVG-lista élén a Szegedi Tudományegyetem jogi kara áll, ott a legmagasabb az MTA-címmel rendelkező oktatók aránya. A második helyen a Károli Gáspár Református Egyetem végzett, amely az egy – tudományos fokozattal rendelkező – oktatóra jutó hallgatók száma alapján vezet. A harmadik az ELTE, amely a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma alapján készített alrangsort vezeti.

Mi alapján áll össze a rangsor?

A kari rangsor idén is a hallgatói és az oktatói alrangsorból áll össze. A HVG felsőoktatási rangsorának készítői számos szempontot vettek figyelembe: az elsőhelyes jelentkezők számát, a felvettek pontátlagát, a nyelvvizsgával felvettek arányát, a tanulmányi versenyen helyezettek számát, a tudományos fokozattal rendelkező oktatók számát és arányát, az egy - tudományos fokozattal rendelkező - oktatóra jutó hallgatók számát, valamint az MTA-címmel rendelkező oktatók arányát.

A HVG ismét elkészítette a legjobb főiskolák és egyetemek rangsorát, amelyben az intézményi, kari, képzésterületi és szakos rangsorok mellett minden fontos gyakorlati tudnivalót megtaláltok az alap- és mesterszakokról, a felvételitől egészen a továbbképzési lehetőségekig. A HVG Diploma 2022 rangsort keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt, a kiadótól.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.