A Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium diákja, Dörnyei Bendegúz bekerült a Yale-re.
A Telex szúrta ki az iskola Facebook-oldalán a bejelentést és telefonon meg is keresték a diákot, aki azt mondta a lapnak, hogy tavaly csaknem 47 ezren jelentkeztek a Yale-re, de csak 4,6 százalékukat vették fel. Bendegúz egyébként 2017 óta a második magyar, akit felvettek.
A fiú szerint a jelentkezés a Yale-re a tanulmányi eredményeken túl azon is múlik, hogy ki hogyan gondolkodik, mi az értékrendje és mennyire tudja ezt jól megfogalmazni. Neki például kellett írnia egy 650 szavas fogalmazást egy szabadon választott témáról (ő az identitást választotta), és további esszéket írni több kérdésre válaszolva, például arról, hogy miért akar a Yale-re menni. Egy másik feladatban tíz, a jelentkező számára legfontosabb tevékenységet kellett összefoglalni egyenként kb. 35 szóban, illetve az 5 legjelentősebb versenyeredményt, díjat. Természetesen volt egy interjú is, és ajánlóleveleket is kellett csatolni a jelentkezéshez.
A felvétel mellett ráadásul a maximális, majdnem 98%-os ösztöndíjat is sikerült elnyernie, ami a jövő évre 86.300 dollárt jelent. Tandíjat, szállást, étkezést, biztosítást, és sok egyéb költséget is megfinanszíroz így az egyetem.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
