Még decemberben meglehet a 200 ezer aláírás a Fudan elleni népszavazásról?

Karácsony Gergely főpolgármester szerint még decemberben össze tudják gyűjteni a Fudan-campusról szóló népszavazás támogató aláírásait. A Political Capital elemzői szerint akár 2023 januárjáig is el lehet húzni a Fudanról szóló népszavazást.

  • Eduline

Ahogy arról beszámoltunk, jóváhagyta a Kúria Karácsony Gergely főpolgármester népszavazási kezdeményezését, így néhány napon belül indul az aláírásgyűjtés a Fudan-campus létrehozása ellen.

Ha az év végéig összejön a kérdésenként 200 ezer aláírás, a választással és a kormány referendumával együtt ezekről (a Fudan mellett a munkanélküli segély folyósításának meghosszabbításáról szóló kezdeményezést is jóváhagyta a Kúria) is lenne népszavazás.

Nagy Attila Tibor politikai elemző azonban nem tartja valószínűnek, hogy az országgyűlési választások napján a kormány népszavazási kérdései mellett erről is dönthetnek majd a választók – erről az ATV híradójának beszélt. Hozzátette: „olyan határidők vannak, amelyekkel jogilag, teljesen jogszerűen el lehet húzni az országgyűlési választások utáni időre a Fudanról szóló népszavazást.”

A Political Capital elemzői annyi határidő áll a kezdeményezők előtt, hogy ha minden időtartamot teljes egészében kihasználnak az érintettek, akkor szerintük a népszavazás 2023 januárjáig is elhúzódhat.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.