A Guardian is foglalkozott a Magyar Akkreditációs Bizottság körül kialakult vitával, a lapnak Pető Andrea, a CEU oktatója, a testület volt tagja is nyilatkozott.
A Magyar Akkreditációs Bizottság – amelynek november 23-ig Pető Andrea, a CEU oktatója is tagja volt – az a szervezet, amely a felsőoktatási szakok elindításának követelményeit meghatározza.
A szerző a bizottságot és az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Rendszert (ENQA) egyaránt kifogásolja legfrissebb tanulmányában: illiberális rendszerként utal a magyar felsőoktatásra, szerinte a kormány a már meglévő kutatóintézetekkel és egyetemekkel párhuzamosan új, saját ideológiai hátterét biztosító új intézményeket és minőségellenőrző szervezeteket alakít, amelyek élére olyan vezetőket ültetnek, akik szakmai teljesítmény helyett inkább a lojalitásban jeleskednek.
Pető az ENQA-t is bírálja írásában, szerinte az európai szervezet semmit nem tesz azért, hogy a veszélybe került magyar akadémiai szabadságot és a kutatók függetlenségét megóvja. A tanulmányban – mely eredeti formájában ide kattintva érhető el – Pető felidézi, hogy az ENQA épp akkor újította meg a MAB tagságát és akkreditációját, hogy a gender szakot megszüntették Magyarországon, a kormány pedig elüldözte itthonról a CEU-t – írja a HVG.
A MAB elnöke, Csépe Valéria szerint Pető állítása téves, félrevezető ok-okozati összefüggést sugall, ezért felszólította mondatának visszavonására, mire a szerző nyílt levelet címzett az elnöknek, és visszalépett MAB-tagságától.
Az elnök szerint a MAB már az előtt kezdeményezte az ENQA-nál az akkreditációjának megújítását, hogy a felsőoktatási törvénynek a CEU elüldözéséhez vezető módosítása hatályba lépett volna.
Az ügy a nemzetközi sajtóban is feltűnt, a Guardian azt írja, Pető Andrea bízik abban, hogy több MAB-tag is követi őt a kilépésben.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
