A Guardian is foglalkozott a Magyar Akkreditációs Bizottság körül kialakult vitával, a lapnak Pető Andrea, a CEU oktatója, a testület volt tagja is nyilatkozott.
A Magyar Akkreditációs Bizottság – amelynek november 23-ig Pető Andrea, a CEU oktatója is tagja volt – az a szervezet, amely a felsőoktatási szakok elindításának követelményeit meghatározza.
A szerző a bizottságot és az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Rendszert (ENQA) egyaránt kifogásolja legfrissebb tanulmányában: illiberális rendszerként utal a magyar felsőoktatásra, szerinte a kormány a már meglévő kutatóintézetekkel és egyetemekkel párhuzamosan új, saját ideológiai hátterét biztosító új intézményeket és minőségellenőrző szervezeteket alakít, amelyek élére olyan vezetőket ültetnek, akik szakmai teljesítmény helyett inkább a lojalitásban jeleskednek.
Pető az ENQA-t is bírálja írásában, szerinte az európai szervezet semmit nem tesz azért, hogy a veszélybe került magyar akadémiai szabadságot és a kutatók függetlenségét megóvja. A tanulmányban – mely eredeti formájában ide kattintva érhető el – Pető felidézi, hogy az ENQA épp akkor újította meg a MAB tagságát és akkreditációját, hogy a gender szakot megszüntették Magyarországon, a kormány pedig elüldözte itthonról a CEU-t – írja a HVG.
A MAB elnöke, Csépe Valéria szerint Pető állítása téves, félrevezető ok-okozati összefüggést sugall, ezért felszólította mondatának visszavonására, mire a szerző nyílt levelet címzett az elnöknek, és visszalépett MAB-tagságától.
Az elnök szerint a MAB már az előtt kezdeményezte az ENQA-nál az akkreditációjának megújítását, hogy a felsőoktatási törvénynek a CEU elüldözéséhez vezető módosítása hatályba lépett volna.
Az ügy a nemzetközi sajtóban is feltűnt, a Guardian azt írja, Pető Andrea bízik abban, hogy több MAB-tag is követi őt a kilépésben.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
