A Guardian is foglalkozott a Magyar Akkreditációs Bizottság körül kialakult vitával, a lapnak Pető Andrea, a CEU oktatója, a testület volt tagja is nyilatkozott.
A Magyar Akkreditációs Bizottság – amelynek november 23-ig Pető Andrea, a CEU oktatója is tagja volt – az a szervezet, amely a felsőoktatási szakok elindításának követelményeit meghatározza.
A szerző a bizottságot és az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Rendszert (ENQA) egyaránt kifogásolja legfrissebb tanulmányában: illiberális rendszerként utal a magyar felsőoktatásra, szerinte a kormány a már meglévő kutatóintézetekkel és egyetemekkel párhuzamosan új, saját ideológiai hátterét biztosító új intézményeket és minőségellenőrző szervezeteket alakít, amelyek élére olyan vezetőket ültetnek, akik szakmai teljesítmény helyett inkább a lojalitásban jeleskednek.
Pető az ENQA-t is bírálja írásában, szerinte az európai szervezet semmit nem tesz azért, hogy a veszélybe került magyar akadémiai szabadságot és a kutatók függetlenségét megóvja. A tanulmányban – mely eredeti formájában ide kattintva érhető el – Pető felidézi, hogy az ENQA épp akkor újította meg a MAB tagságát és akkreditációját, hogy a gender szakot megszüntették Magyarországon, a kormány pedig elüldözte itthonról a CEU-t – írja a HVG.
A MAB elnöke, Csépe Valéria szerint Pető állítása téves, félrevezető ok-okozati összefüggést sugall, ezért felszólította mondatának visszavonására, mire a szerző nyílt levelet címzett az elnöknek, és visszalépett MAB-tagságától.
Az elnök szerint a MAB már az előtt kezdeményezte az ENQA-nál az akkreditációjának megújítását, hogy a felsőoktatási törvénynek a CEU elüldözéséhez vezető módosítása hatályba lépett volna.
Az ügy a nemzetközi sajtóban is feltűnt, a Guardian azt írja, Pető Andrea bízik abban, hogy több MAB-tag is követi őt a kilépésben.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
