A Műegyetemről és a Semmelweisről került fel a legtöbb kutató a Stanford listájára

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről, valamint a Semmelweis Egyetemről került fel a legtöbb kutató arra a listára, amelyet a Stanford és az Elsevier állított össze. Azokról a kutatókról készítettek adatbázist, akiknek a tanulmányaira a legtöbbször hivatkoztak.

  • Szabó Fruzsina

A magyarországi felsőoktatási intézmények közül – a Semmelweis Egyetemmel holtversenyben – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adja a legtöbb olyan kutatót, aki felkerült az idézettségi szempontok alapján összeállított, több mint 186 ezer fős listára – írja közleményében a BME.

A nemzetközi összeállítás készítői a 331 hazai szakember közül 38 főt a BME-hez, 38-at a Semmelweis Egyetemhez, 32 kutatót a Szegedi Tudományegyetemhez, 29 főt az ELTE-hez, 20 főt a Pécsi Tudományegyetemhez, 17 főt a Debreceni Egyetemhez soroltak.

Az adatsor két táblázatot tartalmaz. Az első az 1960 után publikált cikkekre huszonöt év alatt (1996. január 1. és 2020.december 31. között) kapott idézetek, illetve az ezekből származtatott mutatók alapján állít fel sorrendet. Ehhez hat mutatót használtak, amelyeket a BME közleménye részletez.  A második rangsor annyiban különbözik az elsőtől, hogy ugyanazokra a cikkekre az egy év alatt (a 2020-es évben) kapott hivatkozásokat veszi csak figyelembe.

A régió műszaki egyetemei közül a TU Wien 121, a Warsaw University of Technology 49, a Czech Technical University in Prague 19, a Slovak University of Technology in Bratislava 8, a University Politehnica of Bucharest pedig 10 kutatóval szerepel a listán.

A rangsor a Scopus adatbázisban szereplő utolsó munkahelyükkel szerepelteti a kutatókat, és a munkahely szerint sorolták az országokhoz őket.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.