A Műegyetemről és a Semmelweisről került fel a legtöbb kutató a Stanford listájára

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről, valamint a Semmelweis Egyetemről került fel a legtöbb kutató arra a listára, amelyet a Stanford és az Elsevier állított össze. Azokról a kutatókról készítettek adatbázist, akiknek a tanulmányaira a legtöbbször hivatkoztak.

  • Szabó Fruzsina

A magyarországi felsőoktatási intézmények közül – a Semmelweis Egyetemmel holtversenyben – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adja a legtöbb olyan kutatót, aki felkerült az idézettségi szempontok alapján összeállított, több mint 186 ezer fős listára – írja közleményében a BME.

A nemzetközi összeállítás készítői a 331 hazai szakember közül 38 főt a BME-hez, 38-at a Semmelweis Egyetemhez, 32 kutatót a Szegedi Tudományegyetemhez, 29 főt az ELTE-hez, 20 főt a Pécsi Tudományegyetemhez, 17 főt a Debreceni Egyetemhez soroltak.

Az adatsor két táblázatot tartalmaz. Az első az 1960 után publikált cikkekre huszonöt év alatt (1996. január 1. és 2020.december 31. között) kapott idézetek, illetve az ezekből származtatott mutatók alapján állít fel sorrendet. Ehhez hat mutatót használtak, amelyeket a BME közleménye részletez.  A második rangsor annyiban különbözik az elsőtől, hogy ugyanazokra a cikkekre az egy év alatt (a 2020-es évben) kapott hivatkozásokat veszi csak figyelembe.

A régió műszaki egyetemei közül a TU Wien 121, a Warsaw University of Technology 49, a Czech Technical University in Prague 19, a Slovak University of Technology in Bratislava 8, a University Politehnica of Bucharest pedig 10 kutatóval szerepel a listán.

A rangsor a Scopus adatbázisban szereplő utolsó munkahelyükkel szerepelteti a kutatókat, és a munkahely szerint sorolták az országokhoz őket.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.