A Budapesti Gazdasági Egyetemen dolgozóknak is kötelező beoltatniuk magukat koronavírus ellen.
Az egyetem dolgozóinak több mint 90 százaléka már beoltatta magát, a november 26-án kiadott rektori utasítás alapján azonban mindenkinek meg kell kapnia a védőoltást – felmentést csak azok kapnak, akiknél ez „igazolható egészségügyi kockázattal” jár.
A BGE-s oktatóknak és dolgozóknak 2022. január 15-ig kell igazolniuk, hogy megkapták a vakcinát, mindenkinek teljes védettséget kell szereznie, vagyis – a Janssen-vakcina kivételével – mind a két dózist meg kell kapnia.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter október végén jelentette be, hogy az állami felsőoktatási intézmények dolgozóinak is kötelező beoltatniuk magukat koronavírus ellen – akárcsak az állami kulturális intézmények, iskolák munkatársainak, a kormánytisztviselőknek, az egészségügyi, a honvédelmi és a rendvédelmi dolgozóknak.
Állami felsőoktatási intézményből azonban már csak hat van az országban, miután idén nyáron újabb egyetemek kerültek alapítványi fenntartásba. Ez azt jelenti, hogy az ELTE-n, a BME-n, a Zeneakadémián, a bajai Eötvös József Főiskolán, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen dolgozóknak be kell oltatniuk magukat, az alapítványi, egyházi és magánegyetemek előírásairól azonban maguk az intézmények döntenek.
A modellváltó – vagyis alapítványi formában működő – egyetemek közül eddig a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem tette kötelezővé a védőoltást.
A tankönyvválasztás szabadságának visszaadása önmagában nem old meg semmit – állítja Radó Péter oktatáskutató. Szerinte egy működő, minőségbiztosított tankönyvpiac felépítése akár egy évtized is lehet, egy új tankönyvcsalád kifejlesztése pedig minimum négy-öt év.
Bár több elitgimnáziumban még tartanak a szóbelik, de van olyan top10-as intézmény, amelyik már kirakta az oldalára az ideiglenes felvételi jegyzékét.
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
A nyolcadikosok mintegy 22 százaléka legfeljebb csak egyszerű információkat tud értelmezni vagy visszakeresni, és a hét képességszintből jobb esetben csak a második szinten áll - derült ki a 2025-ös kompetenciamérés eredményéből
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Fontos kérdésre válaszolunk az ideiglenes felvételi jegyzékekkel kapcsolatban.
Mivel idén március 15. vasárnapra esik, több iskola a megszokottól eltérően szervezi meg az ünnepi megemlékezéseket. De vajon kötelező elmenni egy ilyen rendezvényre, ha azt hétvégén tartják?
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
