A hallgatók is csak védettségi igazolvánnyal vagy negatív PCR-teszttel léphetnek be az állatorvosi campusára

Több felsőoktatási intézmény mellett az Állatorvostudományi Egyetem is szigorított járványügyi szabályain november elején. A campusra csak azok léphetnek be, akiknek védettségi igazolványuk vagy öt napnál nem régebbi, negatív PCR-eredményük van. Az előírás az egyetem hallgatóira és oktatóira is vonatkozik.

  • Szabó Fruzsina

„Az Állatorvostudományi Egyetem telephelyeire függetlenül a belépés céljától kizárólag egészséges, koronavírus-megbetegedés tüneteit nem mutató, a koronavírus elleni védettséget igazolni tudó, vagy öt napnál nem régebbi COVID19 PCR negatív teszttel rendelkező személy léphet be” – olvasható a november 8-a óta hatályos rektori utasításban.

A dokumentum azt is hozzáteszi, hogy a szabály az egyetem hallgatóira és oktatóira is vonatkozik, az igazolásokat a bejáratoknál ellenőrzik. Az egyetemen egyébként – akárcsak a felsőoktatási intézmények többségében – kötelező maszkot viselni, a campus bejáratainál a belépők testhőmérsékletét „szúrópróbaszerűen” ellenőrizhetik.

Az intézmény szabályzata arra is kitér, hogy a hallgatóknak és oktatóknak kötelező bejelenteniük, ha közvetlen környezetükben igazolt koronavírus-fertőzött van.

Több egyetem szigorított

Nem az állatorvosi az egyetlen egyetem, amely az elmúlt hetekben változtatott a járványügyi szabályokon - van, ahol kötelezővé tették a testhőmérséklet-mérést, máshol online oktatásra álltak át. ű

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán hibrid oktatást rendeltek el: az oktatók az előadásokat online, a szemináriumokat személyesen tartják meg. Az ELTE Informatikai Karán már a tanév eleje óta saját rendszer alapján járnak órákra a hallgatók: két csoportba osztották őket, egyik héten az egyik, másik héten a másik csoport járhat be az épületbe, ahol nem elég a sebészi vagy a szövetmaszk, legalább ffp2-es maszkot kell viselni.

A Budapesti Metropolitan Egyetemen is ezen a héten rendeltek el online oktatást, az órákat és a vizsgákat is online tartják majd meg.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.