Extra szabadnapokat kapnak az Óbudai Egyetem dolgozói, ha beoltatják magukat

Az egyetem mindenkit arra kér, oltassa be magát koronavírus ellen. Azt szeretnék, ha a tanítás a szeptemberben elkezdett munkarendben folytatódna tovább.

  • Csik Veronika

Az Óbudai Egyetem dolgozói az oltást követő két napon "munkaidőkedvezményt" kaphatnak - olvasható az intézmény rektori utasításában. Az extra szabadnapot nemcsak azok vehetik igényebe, akik az első oltásukat kapták meg, hanem azok is, akik a második vagy a harmadik oltásra mentek el.

November 15-e óta egyébként az Óbudai Egyetemen is kötelező maszkot viselni. Ha a hallgatók körében csoportos megbetegedések fordulnak elő, a karantén idejére online oktatást és online vizsgáztatást rendelhetnek el, és ugyanez a szabály akkor is, ha egy oktató fertőződik meg koronavírussal.

Az egyetem a modellváltó felsőoktatási intézmények közé tartozik, vagyis az ott dolgozókra nem vonatkozik az állami szférában elrendelt kötelező oltás, hanem a fenntartó alapítvány kuratóriuma dönthet a koronavírus elleni oltás kötelezővé tételéről.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.