A járvány miatt döntöttek: csak online vizsgázhatnak majd az ELTE egyik karának hallgatói

A záróvizsgák kivételével minden írásbeli és szóbeli vizsgát online tartanak meg - a koronavírus-járvány terjedése miatt így döntöttek az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karának vezetői.

  • Csik Veronika

Az ELTE szenátusa november 15-én jóváhagyta az egyetem járványügyi testületének javaslatát, amely a dékánoknak megadja a felhatalmazást arra, hogy a járványhelyzet miatt eltérjenek a hagyományos oktatási rendtől.

Az egyetem szeptember eleje óta hetente arra kéri a dolgozókat és a diákokat, hogy adjanak információt arról, vannak-e Covidra utaló tüneteik, van-e pozitív teszteredményük, beoltatták-e már magukat. Az ELTE-s hallgatóknak küldött tájékoztatás szerint az önkéntes, anonim felmérések a járvány folyamatos, erősödő terjedését mutatják a hallgatók körében, ami a közelgő vizsgaidőszakban azzal járhat, hogy sokan nem - vagy csak a járványügyi szabályok megsértésével - tudnának vizsgázni. 

Emiatt a 2021/2022-es tanév őszi vizsgaidőszakában - a záróvizsgákat leszámítva - kizárólag online vizsgákat hirdetnek meg az egyetem Állam- és Jogtudományi Karán – tudták meg a hallgatók múlt héten. A döntés az órákat egyelőre nem érinti, az Eduline-hoz eljutott dékáni levél leszögezi, hogy az előadásokat és a szemináriumokat a szeptemberben meghatározott rend szerint tartják meg.

Változtattak a hiányzásokra vonatkozó szabályokon

Az ELTE nemrég a tanulmányi és vizsgaszabályokon is változtatott, hogy a hallgatók akkor is teljesíteni tudják a tantárgyakat, ha karanténba kerülnek vagy megbetegednek.

Az egyik fontos változás, hogy a dékán engedélyt adhat arra, hogy egyes kurzusokat online tartsanak meg - ezzel a lehetőséggel egyébként az ELTE Filmtudomány Tanszéke élt is, múlt héten a Facebookon azt közölték a hallgatókkal, hogy a járványhelyzet miatt november 22-től a szorgalmi időszak végéig az összes előadást online tartják meg.

A másik változás, hogy ha egy hallgató a gyakorlati órák több mint negyedéről hiányzik, az oktatótól plusz feladatokat kap, így teljesítheti a tantárgyat. Az „élő” online kurzusokon azonban kötelező a részvétel – hiszen ezekhez a hallgatók otthonról kapcsolódnak –, ezért ott a hiányzásra vonatkozó szabályok nem változtak.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.