A járvány miatt döntöttek: csak online vizsgázhatnak majd az ELTE egyik karának hallgatói

A záróvizsgák kivételével minden írásbeli és szóbeli vizsgát online tartanak meg - a koronavírus-járvány terjedése miatt így döntöttek az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karának vezetői.

  • Csik Veronika

Az ELTE szenátusa november 15-én jóváhagyta az egyetem járványügyi testületének javaslatát, amely a dékánoknak megadja a felhatalmazást arra, hogy a járványhelyzet miatt eltérjenek a hagyományos oktatási rendtől.

Az egyetem szeptember eleje óta hetente arra kéri a dolgozókat és a diákokat, hogy adjanak információt arról, vannak-e Covidra utaló tüneteik, van-e pozitív teszteredményük, beoltatták-e már magukat. Az ELTE-s hallgatóknak küldött tájékoztatás szerint az önkéntes, anonim felmérések a járvány folyamatos, erősödő terjedését mutatják a hallgatók körében, ami a közelgő vizsgaidőszakban azzal járhat, hogy sokan nem - vagy csak a járványügyi szabályok megsértésével - tudnának vizsgázni. 

Emiatt a 2021/2022-es tanév őszi vizsgaidőszakában - a záróvizsgákat leszámítva - kizárólag online vizsgákat hirdetnek meg az egyetem Állam- és Jogtudományi Karán – tudták meg a hallgatók múlt héten. A döntés az órákat egyelőre nem érinti, az Eduline-hoz eljutott dékáni levél leszögezi, hogy az előadásokat és a szemináriumokat a szeptemberben meghatározott rend szerint tartják meg.

Változtattak a hiányzásokra vonatkozó szabályokon

Az ELTE nemrég a tanulmányi és vizsgaszabályokon is változtatott, hogy a hallgatók akkor is teljesíteni tudják a tantárgyakat, ha karanténba kerülnek vagy megbetegednek.

Az egyik fontos változás, hogy a dékán engedélyt adhat arra, hogy egyes kurzusokat online tartsanak meg - ezzel a lehetőséggel egyébként az ELTE Filmtudomány Tanszéke élt is, múlt héten a Facebookon azt közölték a hallgatókkal, hogy a járványhelyzet miatt november 22-től a szorgalmi időszak végéig az összes előadást online tartják meg.

A másik változás, hogy ha egy hallgató a gyakorlati órák több mint negyedéről hiányzik, az oktatótól plusz feladatokat kap, így teljesítheti a tantárgyat. Az „élő” online kurzusokon azonban kötelező a részvétel – hiszen ezekhez a hallgatók otthonról kapcsolódnak –, ezért ott a hiányzásra vonatkozó szabályok nem változtak.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.