Idén is az ELTE vezeti a HVG felsőoktatási rangsorát, a felvételizők fele budapesti egyetemet választ

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti a HVG 2022-es felsőoktatási rangsorát, az intézmény az oktatói és a hallgatói teljesítmény alapján összeállított részrangsorban is az első helyet szerezte meg. A második helyen – akárcsak tavaly – a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll, idén azonban holtversenyben a Szegedi Tudományegyetemmel.

  • Eduline

Megőrizte első helyét a HVG felsőoktatási rangsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem, amely évek óta vezeti a hallgatók és az oktatók teljesítménye alapján összeállított listát. A tíz legjobb eredményű egyetem rangsorában ugyanakkor voltak változások: előrébb lépett a Szegedi Tudományegyetem, amely idén a Műegyetemmel holtversenyben a második helyen áll, míg a Károli Gáspár Református Egyetem három helyet javított tavalyi eredményén. Új szereplő is van a top tízben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ahová idén is magas pontszámú felvételizők próbáltak bejutni, de az intézmény az oktatói rangsorban is jól szerepelt.

  • 1. Eötvös Loránd Tudományegyetem
  • 2. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
  • 2. Szegedi Tudományegyetem
  • 4. Debreceni Egyetem
  • 4. Károli Gáspár Református Egyetem
  • 6. Pázmány Péter Katolikus Egyetem
  • 7. Semmelweis Egyetem
  • 8. Pécsi Tudományegyetem
  • 9. Budapesti Corvinus Egyetem
  • 10. Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Hogyan áll össze a rangsor?

A HVG felsőoktatási rangsorát minden évben az oktatói és a hallgatói kiválóság alapján állítják össze, az oktatói rangsorban azok a felsőoktatási intézmények szerepelnek jól, ahol a legnagyobb számban és a legnagyobb arányban dolgoznak tudományos fokozatot szerzett oktatók. „Az egyetemi kutatási-fejlesztési potenciált, a publikációs adatokat egyelőre nem lehet minden intézményre azonos módon mérni, a rangsorokban a tudományos karrierben élen járó oktatók számát és arányát vettük számításba” – olvasható a hvg360-on megjelent cikkben.

A hallgatói rangsor idén is az adott egyetemre, főiskolára felvételizők teljesítménye – többek között az elsőhelyes jelentkezők száma, a felvételizők pontátlaga – alapján áll össze. A hvg360 összegzése szerint a legnevesebb budapesti egyetemekre próbál bekerülni a továbbtanulók majdnem fele, s általában a legjobb teljesítményű felvételizők. „Ez annyira meglátszik a hallgatói kari rangsoron, hogy az első vidéki kar csak a 18. helyre tudott kerülni. A nappalis alapszakokra felvettek (az ő adataikból készült a rangsor) pontátlaga a budapesti karokon roppant magas” – olvasható a cikkben.

A HVG idén is elkészítette felsőoktatási kiadványát, amelyben nemcsak a magyarországi egyetemek és főiskolák rangsorát találhatjátok meg, hanem azt is megnézhetitek, melyik egyetemi karra jelentkeztek idén a legjobb teljesítményű felvételizők, hol a legmagasabb a tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma és aránya. Idén is elkészültek a képzésterületi rangsorok, vagyis többek között az is kiderül, hogy melyek a legjobb gazdasági, bölcsész- vagy éppen orvosi intézmények. A kiadványban a listák mellett megtaláljátok az összes induló alap- és mesterszak listáját, segítséget kaptok a felvételi pontszámításhoz, a jelentkezéshez és az első egyetemi évhez is. A HVG Diploma rangsorát hétfőtől megtaláljátok az újságárusoknál vagy megrendelhetitek itt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.