A Károli Gáspár Református Egyetemen is kötelezővé tették a maszkviselést

Újabb egyetemen kell maszkot viselniük a hallgatóknak és az oktatóknak.

  • Szabó Fruzsina

A Károli Gáspár Református Egyetem összes épületében maszkot kell viselni – szögezi le a rektori utasítás, amely november 2-től érvényes. Egyedül étkezés és sportolás idejére, a kollégiumi szobában és a hallgatók előtt nem nyitott irodákban lehet levenni, emellett – akárcsak más egyetemeken – az órákat tartó oktatóknak sem kell maszkot viselniük.

Az utasítás külön kitér arra, hogy az írásbeli és a szóbeli vizsgákon is kötelező a maszk, a vizsgák között fertőtleníteni kell a különböző eszközöket.

A Magyarországi Református Egyház Zsinati Elnökségi Tanácsa szerdán adott ki közleményt, amelyben arra kértek mindenkit, hogy az istentiszteleteken, az egyházi és az iskolai rendezvényeken is viseljenek maszkot, és mindenkit arra biztattak, hogy oltassák be magukat koronavírus ellen.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.