Az ötven legjobb felsőoktatási intézmény listáján észak-amerikai, európai, ázsiai és ausztrál egyetemek is szerepelnek.
Múlt héten jelent meg a Best Global Universities rangsor 2022-es kiadása, amely az egyetemeket tudományos, kutatói tevékenységük és hírnevük alapján rangsorolja. A legfrissebb listában a top 50 egyetemből 26 Észak-Amerikából került ki, 14 intézmény Európában található, 5-5 egyetemnek pedig Ázsia és Ausztrália/Új-Zéland ad otthont - írja a U.S. News.
A lista élén – mondhatni már megszokott módon – olyan egyetemek végeztek, mint a Harvard, az MIT, a Stanford és a Berkeley. Kanadából két intézmény, a University of Toronto és a University of British Columbia fért bele a legjobb ötvenes rangsorba.
A rangsorba bekerült európai egyetem többsége az Egyesült Királyságban működik, közülük kettő – a Cambridge és az Oxford – a lista első tíz intézménye közé jutott. Ugyanakkor előkelő helyen végeztek belga, francia, német, holland, svájci, svéd és dán egyetemek is.
Az ázsiai kontinensről öt intézmény került fel a listára, a legjobbak közé jutott például a kínai Tsinghua Egyetem, a Szingapúri Nemzeti Egyetem és a szaúd-arábiai King Abdulaziz University is. Ausztráliából és Új-Zélandról szintén öt egyetem szerepel a rangsorban, köztük van a Melbournei Egyetem is.
A rangsorba bekerülő egyetemek többségét évek óta a legjobbakként tartják számon, akadnak azonban olyan intézmények is, akik idén először kerültek a top 50-be, ilyen például a kínai Peking Egyetem, a holland Utrecht Egyetem vagy az ausztrál University of New South Wales.
Míg a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumok tanulói nemzetközi szinten is kiemelkednek, addig a szakképző iskolákba járó és az általános iskolában maradt diákok túlnyomó többsége még az alapvető kompetenciaszinteket sem éri el - többek között ez is kiderült a 2025-os PISA-mérés eredményeiből.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A 2025-ös PISA-eredmények után a Nemzeti alaptanterv átalakítására készül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint az új NAT-ban az eddigieknél jóval nagyobb hangsúlyt kell helyezni az alapkompetenciákra, különösen a szövegértésre és a matematikára.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Október 1-jével távozik a posztjáról Brassói Sándor, aki 2020 óta vezette az Oktatási Hivatalt, lemondását szeptember 1-jén nyújtotta be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszternek.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
