Újabb rangsort hoztunk: itt a világ legjobb ötven egyeteme

Az ötven legjobb felsőoktatási intézmény listáján észak-amerikai, európai, ázsiai és ausztrál egyetemek is szerepelnek.

  • Bezzeg Hanna

Múlt héten jelent meg a Best Global Universities rangsor 2022-es kiadása, amely az egyetemeket tudományos, kutatói tevékenységük és hírnevük alapján rangsorolja. A legfrissebb listában a top 50 egyetemből 26 Észak-Amerikából került ki, 14 intézmény Európában található, 5-5 egyetemnek pedig Ázsia és Ausztrália/Új-Zéland ad otthont - írja a U.S. News.

A lista élén – mondhatni már megszokott módon – olyan egyetemek végeztek, mint a Harvard, az MIT, a Stanford és a Berkeley. Kanadából két intézmény, a University of Toronto és a University of British Columbia fért bele a legjobb ötvenes rangsorba.

A rangsorba bekerült európai egyetem többsége az Egyesült Királyságban működik, közülük kettő – a Cambridge és az Oxford – a lista első tíz intézménye közé jutott. Ugyanakkor előkelő helyen végeztek belga, francia, német, holland, svájci, svéd és dán egyetemek is.

Az ázsiai kontinensről öt intézmény került fel a listára, a legjobbak közé jutott például a kínai Tsinghua Egyetem, a Szingapúri Nemzeti Egyetem és a szaúd-arábiai King Abdulaziz University is. Ausztráliából és Új-Zélandról szintén öt egyetem szerepel a rangsorban, köztük van a Melbournei Egyetem is.

A rangsorba bekerülő egyetemek többségét évek óta a legjobbakként tartják számon, akadnak azonban olyan intézmények is, akik idén először kerültek a top 50-be, ilyen például a kínai Peking Egyetem, a holland Utrecht Egyetem vagy az ausztrál University of New South Wales.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.