Nem tudni, mikor és hogyan növelné az egyetemi kollégiumok férőhelyeit a kormány

Az albérletárak magasak, kollégiumi helyet pedig nehéz szerezni – évek óta küzdenek ezzel a problémával a budapesti egyetemek hallgatói.

  • Csik Veronika

Úgy néz ki, a helyzet egy ideig nem változik. "Mikor várható a felsőoktatási kollégiumi férőhelyek számának jelentős növelése?" - tette fel a kérdést Bencsik János független országgyűlési képviselő a minisztériumnak.

A képviselőnek Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára válaszolt, hangsúlyozva, a kormánynak komoly célja az egyetemisták támogatása, de a feltett kérdésre nem adott választ. Kiemelte,

jelenleg 52 ezer kollégiumi férőhely van Magyarországon, ami a jelentkezők több mint négyötöde kaphat szállást.

Az államtitkár azt is hozzátette, hogy az Országos Kollégium Fejlesztési Stratégia keretében minden évben egy milliárd forinttal támogatják a kollégiumok felújítását, korszerűsítését. Ennek keretében több egyetem - többek között a BME, BGE, ELTE, ÓE és az SE - diákjai felújított kollégiumban lakhatnak. Ez azonban önmagában a helyhiányt nem oldja meg.

Hogy lehetne több férőhely?

A kormány 2016-ban fogadta el az országos kollégiumfejlesztési stratégiát: az eredeti tervek óvatosan „több, mint nyolcezer" új férőhellyel kalkuláltak 2023-ig. Az új kollégiumok többsége Budapesten épülne fel, emellett országszerte számos épületet újítanának fel, ez majdnem 30 ezer hallgatót érintene.

A HÖOK már a projekt elindulása előtt felméréseket végzett a kollégiumi helyzetről. A hallgatói szervezet jelentéséből kiderül, hogy a felsőoktatásban több mint 54 ezer kollégiumi férőhely van. 10 ezer új kollégiumi férőhely rendbe tenné Budapestet – mondta korábban az Eduline-nak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke.

Hozzászólások

Gáspár mindössze 15 éves, mégis a világ egyik legrangosabb AI-konferenciáján mutathatja be saját kutatását

Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Havi legalább félmilliós fizetésért nyílt pályázaton keresi a minisztérium azokat a vezetőket, akik levezénylik a kekvák megszüntetését

Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.