Ha a világ legjobb egyetemein tanulnátok tovább, erre az ösztöndíjra pályázhattok

Külföldi egyetemen tanulnátok tovább? Erre az ösztöndíjra is pályázhattok - igaz, viszonylag kevés diák kaphatja meg a támogatást, a feltételek pedig szigorúak.

  • Bezzeg Hanna

A Stipendium Peregrinum ösztöndíjra 18-25 év közötti középiskolások vagy egyetemisták pályázhatnak, ha kiemelkedően tehetségesek és a világ legrangosabb egyetemeire készülnek felvételizni. Az idén a diákok több mint hatvan népszerű felsőoktatási intézmény közül válogathattak, a listában helyet kapott például az Oxford és a Cambridge is. A 2021/22-es tanévre 47-en kapták meg az ösztöndíjat.

Az ösztöndíjnak több típusa létezik: az A komponenssel a legrangosabb egyetemek személyes felvételi vizsgájára  juthatnak ki a nehéz anyagi helyzetű, de tehetséges diákok, míg a „B komponensre” azok pályázhatnak, akik bekerültek a világ legrangosabb egyetemeire.

Hogyan lehet jelentkezni?

Bár a következő tanévre még nem hirdették meg a pályázatot, azt már most lehet tudni, hogy a jelentkezési lapot online kell majd beküldeni, és csatolni kell magyar állampolgárságot vagy a magyar nemzetiséget igazoló papírokat, a tanulói vagy magántanulói jogviszony-igazolást, a hallgatói jogviszony igazolását, illetve elmúlt három tanévben elért eredményeket igazoló okleveleket, versenyeredményeket, érettségi bizonyítványt, nyelvvizsgát. A jelentkezéskor plusz pontot kaphattok, ha van helyezést szereztetek valamelyik nemzetközi tudományos diákolimpián, OKTV-n, OTDK-n vagy a Szakmai Érettségi Tantárgyak Versenyén. Emellett pluszpontot érnek az országos művészeti versenyek és korábbi ösztöndíjak is.

Mik a jelentkezés feltételei?

A legfontosabb, hogy az itthoni hallgatói nyilatkozathoz hasonlóan vállalnotok kell, hogy egy-két éves külföldi tanulmányokat követő öt éven, ennél hosszabb időtartamú támogatás esetén tíz éven belül az ösztöndíjas féléveitek számával megegyező időtartamban dolgoztok itthon. Emellett vannak tanulmányi feltételek is. 

A támogatás összege változhat attól függően, hogy melyik országba jelentkeztek. EU-s egyetemekre legfeljebb 14 320 000 forintot, nem európai uniós állam egyetemére legfeljebb 23 640 000 forintot igényelhettek. Aki észak-amerikai egyetemen tanul tovább, legfeljebb 27 640 000 forintot igényelhet, az ázsiai és a csendes-óceáni térségben 17 300 000 forint a felső összeghatár. További információkat itt találtok.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.