Újabb budapesti egyetemen tették kötelezővé hétfőtől a maszkviselést

Hétfőtől a Milton Friedman Egyetemen is kötelező maszkot viselni - az előadásokon is, csak az oktatók és a hozzászólók kapnak felmentést.

  • Szabó Fruzsina

„Az egyetem vezetése – figyelemmel a járványügyi adatokra, a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Tudományos Akadémia ajánlására, követve a felsőoktatási intézmények gyakorlatát – úgy döntött, hogy 2021. október 18-tól (hétfőtől) az egyetem épületében kötelező a maszkviselés” – írja oldalán a budapesti Milton Friedman Egyetem

A maszkviselés alól csak az adott tanóra előadója, hozzászólói kapnak felmentést, ha a tanteremben tartani lehet a másfél méteres távolságot. „Nem kell maszkot viselniük a dolgozóknak szobáikban, ha egyedül vannak, vagy biztosítható a 1,5 méteres távolság a kollégáktól. Nem kell maszkot viselni az étkezés időtartama alatt a büfében” – sorolják a szabályokat.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, számos egyetemen kötelező maszkot viselni – így döntött például a debreceni, a pécsi, a szegedi egyetem, a Gál Ferenc Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, de előírták a maszkviselést a Kodolányi János Egyetem budapesti campusán, a Miskolci Egyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, a kecskeméti Neumann János Egyetemen és a Dunaújvárosi Egyetemen is.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.