Hibrid oktatást és kötelező maszkviselést vezetnek be a Zeneakadémián a járvány miatt

Számos egyetem után a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem is szigorított a járványügyi szabályokon. Néhány kivételtől eltekintve minden órán kötelező maszkot viselni, a foglalkozások egy részét pedig hibrid formában tartják meg: a hallgatók fele a helyszínen, másik fele pedig online csatlakozhat az órákhoz.

  • Eduline

„Az elmúlt hetekben a fellépők betegsége miatt számos koncertet kellett későbbre halasztanunk, ezért kérjük, hogy a koncert előtt néhány nappal és indulás előtt ellenőrizzék a Zeneakadémia honlapját és közösségi oldalait, amelyeken haladéktalanul hírt adunk az esetleges változásokról” – olvasható a Zeneakadémia oldalán. A tájékoztatóból kiderül: október 15-től a koncertekre, hangversenyekre érkezőknek kötelező maszkot viselniük az előadás teljes ideje alatt „tekintettel a koronavírus-járvány újabb hullámára és a fertőzések számának emelkedésére”.

A hallgatóknak és az oktatóknak is kötelező a maszk

Az oktatóknak és a hallgatóknak is fel kell venniük a maszkot: az úgynevezett egyéni főtárgyi órákon kötelező a másfél méteres távolság betartása és az orr, száj eltakarása, és ugyanilyen szabályok vonatkoznak a csoportos foglalkozásokra is. Az órákon egyedül az énekesek és a fúvós hangszeren játszó hallgatók és oktatók kapnak felmentést

A maszkot a büfékben, az éttermekben le lehet venni, de csak az étkezés idejére, ahogy a kollégiumi szobákban is. Az egyetem munkatársai az irodákban maszk nélkül dolgozhatnak, de csak akkor, ha egymástól legalább másfél méteres távolságot tudnak tartani vagy ha az adott helyiségben lévők közösen úgy döntenek, hogy nem takarják el az orrot és a szájat. Nem kötelező a maszk a színpadon lévő zenészek, művészek számára a koncerteken és más rendezvényeken, és értelemszerűen a zenekarok fúvós tagjainak sem kell maszkot viselniük a próbákon és az előadásokon – máshogy nem is tudnának zenélni.

Az épületbe érkezőknek kötelező a kézmosás és -fertőtlenítés. „Az egyetemet csak egészséges, tüneteket nem mutató, magukat egészségesnek érző személyek látogathatják. Az egyetem jogosult az épületeiben tartózkodók testhőmérsékletét szúrópróbaszerűen ellenőrizni, és a koronavírus-fertőzés tüneteit mutató személyt felszólítani az épület haladéktalan elhagyására” – olvasható az október közepétől hatályos rektori utasításban.

Hibrid oktatást vezetnek be

A rektori utasítás arra is kitér, hogy a 20 fő feletti órákat vegyes oktatási rendben tartják, „a csoport fele személyes jelenléttel, míg a többi hallgató online módon vehet részt az órákon”.

„A tanórákat lehetőség szerint úgy kell megszervezni, hogy a hallgatók azon csoportja, amely az egyik héten személyesen vett részt az órán, a következő héten online formában csatlakozzon, míg a korábban online csatlakozók személyes jelenléttel vegyenek részt - figyelemmel a hallgatók egyéb tanulmányi kötelezettségeire is (pl. az online órák előtti és utáni jelenléti tanórák)” – írják. Kivételek persze vannak, a zeneakadémia oldalán részletesen felsorolják azokat a tantárgyakat, amelyeknek az óráit hagyományos, jelenléti formában tartják meg.

Hasonló megoldást használnak a tanév eleje óta az ELTE Informatikai Karán is - ott névsor szerint osztották két csoportba a hallgatókat, a névsor első fele az egyik héten, másik fele a másik héten járhat be az egyetemre, a többiek online csatlakozhatnak az órákhoz.

Az elmúlt hetekben egyébként több egyetem szigorított a járványügyi szabályokon: A debreceni, a miskolci, a szegedi, a pécsi egyetem, az ELTE és a Pázmány mellett ma már az egri egyetemen, a kecskeméti Neumann János Egyetemen, a Gál Ferenc Egyetemen, a Kodolányi János Egyetem budapesti campusán és a Dunaújvárosi Egyetemen is kötelező maszkot viselni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.