A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint az alacsony bérek miatt nem akarnak tanárnak a pályán maradni a frissen végzett tanárok.
A tavalyi, 2020/2021-es tanévben a köznevelési intézményekben elhelyezkedő, frissen végzett pályakezdő pedagógusok száma mintegy 2100 fő volt - közölte a Népszavával az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
Az Emmi egy korábbi adatközlése szerint – amit Szél Bernadett független országgyűlési képviselő adatigénylésére küldtek még 2019-ben - például a 2018/2019-es tanévben 8026-an szereztek diplomát a pedagógusképzésben, a tanári pályára lépők száma pedig kicsivel több mint 6 ezer volt.
Az elmúlt évek statisztikájához képest lesújtónak nevezte az adatot a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás. Emlékeztetett, hogy a pályakezdő pedagógusok közül sokan – a PSZ számításai szerint mintegy harmaduk - már egy-két éven belül, még az első minősítő vizsga előtt elhagyja a pályát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy idén mintegy 2400 pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt.
A szakszervezet szerint egyébként elsősorban az alacsony bérek – egy pályakezdő tanár körülbelül nettó 150 ezer forintot vihet haza –, valamint a munkaterhek növekedése tántorítja el a fiatalokat a pedagógusi pályától.
Kedden a két legnagyobb pedagógus-szakszervezet, a PDSZ és a PSZ bejelentette, hogy közös sztrájkbizottságot alakítottak, amely azonnali hatállyal sztrájktárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal. Céljuk az azonnali béremelés, a vetítési alap minimálbérhez kötése, a túlórák elszámolása és kifizetése, a munkaidő észszerű mértékű korlátozása.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
