A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint az alacsony bérek miatt nem akarnak tanárnak a pályán maradni a frissen végzett tanárok.
A tavalyi, 2020/2021-es tanévben a köznevelési intézményekben elhelyezkedő, frissen végzett pályakezdő pedagógusok száma mintegy 2100 fő volt - közölte a Népszavával az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
Az Emmi egy korábbi adatközlése szerint – amit Szél Bernadett független országgyűlési képviselő adatigénylésére küldtek még 2019-ben - például a 2018/2019-es tanévben 8026-an szereztek diplomát a pedagógusképzésben, a tanári pályára lépők száma pedig kicsivel több mint 6 ezer volt.
Az elmúlt évek statisztikájához képest lesújtónak nevezte az adatot a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás. Emlékeztetett, hogy a pályakezdő pedagógusok közül sokan – a PSZ számításai szerint mintegy harmaduk - már egy-két éven belül, még az első minősítő vizsga előtt elhagyja a pályát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy idén mintegy 2400 pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt.
A szakszervezet szerint egyébként elsősorban az alacsony bérek – egy pályakezdő tanár körülbelül nettó 150 ezer forintot vihet haza –, valamint a munkaterhek növekedése tántorítja el a fiatalokat a pedagógusi pályától.
Kedden a két legnagyobb pedagógus-szakszervezet, a PDSZ és a PSZ bejelentette, hogy közös sztrájkbizottságot alakítottak, amely azonnali hatállyal sztrájktárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal. Céljuk az azonnali béremelés, a vetítési alap minimálbérhez kötése, a túlórák elszámolása és kifizetése, a munkaidő észszerű mértékű korlátozása.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
