Alig van pályakezdő tanár: két év alatt harmadára esett vissza a számuk

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint az alacsony bérek miatt nem akarnak tanárnak a pályán maradni a frissen végzett tanárok.

  • Csik Veronika

A tavalyi, 2020/2021-es tanévben a köznevelési intézményekben elhelyezkedő, frissen végzett pályakezdő pedagógusok száma mintegy 2100 fő volt - közölte a Népszavával az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).

Az Emmi egy korábbi adatközlése szerint – amit Szél Bernadett független országgyűlési képviselő adatigénylésére küldtek még 2019-ben - például a 2018/2019-es tanévben 8026-an szereztek diplomát a pedagógusképzésben, a tanári pályára lépők száma pedig kicsivel több mint 6 ezer volt.

Az elmúlt évek statisztikájához képest lesújtónak nevezte az adatot a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás. Emlékeztetett, hogy a pályakezdő pedagógusok közül sokan – a PSZ számításai szerint mintegy harmaduk - már egy-két éven belül, még az első minősítő vizsga előtt elhagyja a pályát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy idén mintegy 2400 pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt.

A szakszervezet szerint egyébként elsősorban az alacsony bérek – egy pályakezdő tanár körülbelül nettó 150 ezer forintot vihet haza –, valamint a munkaterhek növekedése tántorítja el a fiatalokat a pedagógusi pályától.

Kedden a két legnagyobb pedagógus-szakszervezet, a PDSZ és a PSZ bejelentette, hogy közös sztrájkbizottságot alakítottak, amely azonnali hatállyal sztrájktárgyalásokat kezdeményez a kormánnyal. Céljuk az azonnali béremelés, a vetítési alap minimálbérhez kötése, a túlórák elszámolása és kifizetése, a munkaidő észszerű mértékű korlátozása.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.