Beköltözik a Magyar Rádió épületeibe a Pázmány, ilyen lesz az új campus

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának tervpályázata jelenleg is zajlik - régóta tervezik, de úgy tűnik, pár éven belül beköltözhet az egyetem a belvárosba.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az egyetem új campust kap a belvárosban, a Magyar Rádió régi épületeibe. A döntésnek egyszerű oka volt: a bölcsészkar dékánja és a kar vezetősége elfogadta, hogy egyre kevésbé népszerű a Pázmány a hallgatók körében - mondta a Mandinernek Becker Pál fejlesztési főigazgató. A fő probléma – elismerten – a piliscsabai campus megközelíthetőségével volt. Az egyetem vezetősége szerint a bölcsészkar sikeresebb lehet a fővárosban.

Milyen lesz az új campus?

A fejlesztési főigazgató a lapnak kiemelte, a Magyar Rádió megmaradt épületei nagyrészt bonthatók, ami lehetőséget ad arra, hogy szabadon alakíthassanak ki egy campust. Ahogy korábban is jelezték, szeretnék, ha az oktatási területek mellett épülne egy kollégium, egy sportcsarnok, egy könyvtár, valamint egy étterem is, amely az egész egyetemet el tudja látni.

A kollégium fenntartásával kapcsolatban merültek fel például kétségek – mondta Becker Pál –, de úgy gondolja, óriási versenyelőny lenne a Pázmánynak, ha a belvárosban szakkollégiumot tudna üzemeltetni. „Az egyetemnek is jó, hogy estefelé, amikor az épületek elkezdenek kiürülni, beindul a az élet a szakkollégiumban, és programokkal, emberekkel töltheti meg azokat” – véli.

Fülöp Máté

Azzal kapcsolatban, hogy mi az egyetem terve a területen most álló műemléklépületekkel, azt mondta, a „két palotának természetesen meg kell maradnia; a Bródy Sándor utcai bejárat is műemléki védettségű, de ott az épület már átalakítható”. Hozzátette, hogy a járvány után át kellett alakítani a teljes koncepciót: amikor elkezdték a munkát, még egy klasszikus egyetemet terveztek négy-öt négyszáz fős és két hatszáz fős előadóval, ezeket azonban most újra átgondolják. Az egyetem vezetése szerint nem feltétlenül lesz ugyanis szükség ekkora terekre, ha a járvány után átalakul a felsőoktatás.

A tervek szerint az új campus is vegyes terület lesz, a BTK és az ITK is használja majd oktatási célra, sőt a jogi kar is, „így az egyetem pár évtizedig biztosan nem lesz oktatási területek szűkében” – tette hozzá.

Az egyetemnek jelenleg nyolcezer hallgatója van, közülük 3500-an tanulnak a bölcsészkaron. Az egyetem vezetése úgy gondolja, a teljes létszám tízezerre emelkedhet majd, és a hallgatók többsége meg is fordul majd az új campuson.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.