A Harvard vezeti a Wall Street Journal és Times Higher Education közös amerikai rangsorát, de a legjobbak között van a Stanford, Yale és a Duke is.
A Harvard vezeti a legjobb felsőoktatási intézmények egyesült államokbeli rangsorát, amelyet évről évre a Wall Street Journal és a Times Higher Education közösen állít össze. Az egyetem öt éve áll a lista élén, a Stanford a második, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) a harmadik.
A szakemberek tizenöt szempont alapján nyolcszáz egyetemet értékeltek. Most nézzük az első ötöt tandíjakkal, kollégiumi díjakkal együtt – ezek az egyetemek egyébként komoly ösztöndíjakat és támogatási lehetőségeket is kínálnak a jól teljesítő hallgatóknak.
1. Harvard
A massachusettsi egyetem nem először áll a lista élén. Ami a díjakat illeti, az évi 15 millió forintos tandíj és az 5 milliós kollégiumi díj húzós, de egy harvardi diplomával és tíz év tapasztalattal az átlagfizetés (átszámítva) majdnem 28 millió forint.
2. Stanford University
A kaliforniai egyetem tandíjai - átszámítva 16 millió forint - még a Harvardét is meghaladják, a Stanfordon végzettek tíz év munkatapasztalattal átlagosan 26 millió forintnak megfelelő összeget keresnek.
3. Massachusetts Institute of Technology
A toplistás egyetemek közül messze az MIT-n a legmagasabb a várható fizetés: több mint 96 ezer dollár, azaz közel 30 millió forint.
4. Yale
Az egyetemen 55 ezer dollár a tandíj (majdnem 17 millió forint), a várható fizetés pedig 80 ezer dollár - azaz 24 millió forint - körül alakul.
5. Duke
Az egyetem Észak-Karolina államban, Durham városban található. Mint minden más amerikai egyetem, a Duke is híres sportcsapatairól és a csapat jellegzetes kék színét viselő szurkolóktól. A tandíj itt is boros, átszámítva több mint 17 millió forint, a tíz éve dolgozó végzettek átlagos bére pedig 79 ezer dollár, azaz több mint 24 millió forint.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
