Milliós tandíjat kérnek a legjobb amerikai egyetemek, de hihetetlen fizetésért dolgoznak a diplomások

A Harvard vezeti a Wall Street Journal és Times Higher Education közös amerikai rangsorát, de a legjobbak között van a Stanford, Yale és a Duke is.

  • Csik Veronika

A Harvard vezeti a legjobb felsőoktatási intézmények egyesült államokbeli rangsorát, amelyet évről évre a Wall Street Journal és a Times Higher Education közösen állít össze. Az egyetem öt éve áll a lista élén, a Stanford a második, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) a harmadik.

A szakemberek tizenöt szempont alapján nyolcszáz egyetemet értékeltek. Most nézzük az első ötöt tandíjakkal, kollégiumi díjakkal együtt – ezek az egyetemek egyébként komoly ösztöndíjakat és támogatási lehetőségeket is kínálnak a jól teljesítő hallgatóknak.

1. Harvard

A massachusettsi egyetem nem először áll a lista élén. Ami a díjakat illeti, az évi 15 millió forintos tandíj és az 5 milliós kollégiumi díj húzós, de egy harvardi diplomával és tíz év tapasztalattal az átlagfizetés (átszámítva) majdnem 28 millió forint.

2. Stanford University

Pixabay/David Mark

A kaliforniai egyetem tandíjai - átszámítva 16 millió forint - még a Harvardét is meghaladják, a Stanfordon végzettek tíz év munkatapasztalattal átlagosan 26 millió forintnak megfelelő összeget keresnek.

3. Massachusetts Institute of Technology

A toplistás egyetemek közül messze az MIT-n a legmagasabb a várható fizetés: több mint 96 ezer dollár, azaz közel 30 millió forint.

4. Yale

Az egyetemen 55 ezer dollár a tandíj (majdnem 17 millió forint), a várható fizetés pedig 80 ezer dollár - azaz 24 millió forint - körül alakul.

5. Duke

Az egyetem Észak-Karolina államban, Durham városban található. Mint minden más amerikai egyetem, a Duke is híres sportcsapatairól és a csapat jellegzetes kék színét viselő szurkolóktól. A tandíj itt is boros, átszámítva több mint 17 millió forint, a tíz éve dolgozó végzettek átlagos bére pedig 79 ezer dollár, azaz több mint 24 millió forint.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.