A pécsi egyetem is a maszkviselés mellett kampányol, így lehet elkerülni az online oktatást
Az egyetem Youtube-csatornájára felkerült videóban Jakab Ferenc, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője beszél a maszkviseléről.
Bezzeg Hanna
"Nem ciki, ha viseled" - ilyen Facebook-posztot tett közzé a napokban a győri egyetem, most pedig újabb felsőoktatási intézmény igyekszik népszerűsíteni a maszkviselést. A Pécsi Tudományegyetem nemrég vezette be a kötelező maszkhasználatot az előadásokon és ajánlotta a maszk viselését a közösségi terekben.
Az egyetem úgy véli, a jelenléti oktatás maszkban még mindig jobb, mint a digitális oktatás otthonról, és hogy az oltottak arányának növelése és a maszkviselés együtt lehet igazán hatékony megelőzés.
Több egyetemen szigorítottak
Korábban írtunk arról, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, az ELTE-n és a Debreceni Egyetem több karán is kötelező a maszkhasználat, míg más intézmények egészségügyi szakos hallgatóiknak tették kötelezővé a védettségi igazolványt. Így döntött a Semmelweis Egyetem, de a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem egészségügyi és orvosi szakjain tanulókra is ilyen szabály vonatkozik.
A Pécsi Tudományegyetem ezen kívül soron kívül biztosítja az oltást azoknak a hallgatóknak, akik eddig még nem kapták meg a vakcinát, a Semmelweis Egyetemen pedig ötnaponta ingyenes antigéntesztet végeznek azokon, akik valamilyen megalapozott egészségügyi ok miatt nem oltathatják be magukat.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem anonim kérdőívekkel méri fel, hogy az oktatók és a hallgatók közül hányan oltatták be magukat. Az első hét eredményei alapján az oktatók 97, a hallgatók 87 százaléka kapta meg a vakcinát, az összes válaszadó 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem akarja beoltatni magát.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
