Itt az újabb döntés: a Debreceni Egyetem több karán is kötelező hétfőtől a maszkviselés

Egyelőre nem az egész egyetemen, csak néhány karon szigorítanak a járványügyi szabályokon.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Debreceni Egyetem a napokban úgy határozott, a védettséggel nem rendelkező hallgatók nem folytathatháj orvosi vagy egészségügyi szakos tanulmányaikat.

Az intézmény újabb szabályt hozott: a Bölcsészettudományi Kar, valamint a Természettudományi és Technológiai Kar hallgatói számára hétfőtől kötelező a maszk a zárt terekben, tehát az előadásokon, a szemináriumokon, a gyakorlati oktatáson és a laborgyakorlatokon is kötelező hordani. Kivétel az előadást tartó személy, aki „nem köteles maszkot viselni, amennyiben az első előadósortól vagy padsortól számított, minimálisan 2 méter védőtávolság tartható” – írja a Dehir.

A maszkviselés kötelező azok számára is, akik nem a két kar hallgatói, de részt vesznek a BTK és TTK által hirdetett és tartott kurzusokon. Szintén kötelező viselni a maszkot az értekezleteken, a könyvtárban, különböző rendezvényeken, a büfékben, éttermekben várakozás közben.

A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán már szeptember 13-tól bevezették a maszkviselést, az előírás azonban valamivel megengedőbb. Ha az órán a létszám a 80 főt nem haladja meg, akkor a védettségi igazolvánnyal rendelkező hallgatók kérhetik az oktatótól a "felmentést" a maszkviselés alól, ehhez be kell mutatniuk a védettségi igazolványukat - szól a dékáni utasítás.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.