Egyelőre nem az egész egyetemen, csak néhány karon szigorítanak a járványügyi szabályokon.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Debreceni Egyetem a napokban úgy határozott, a védettséggel nem rendelkező hallgatók nem folytathatháj orvosi vagy egészségügyi szakos tanulmányaikat.
Az intézmény újabb szabályt hozott: a Bölcsészettudományi Kar, valamint a Természettudományi és Technológiai Kar hallgatói számára hétfőtől kötelező a maszk a zárt terekben, tehát az előadásokon, a szemináriumokon, a gyakorlati oktatáson és a laborgyakorlatokon is kötelező hordani. Kivétel az előadást tartó személy, aki „nem köteles maszkot viselni, amennyiben az első előadósortól vagy padsortól számított, minimálisan 2 méter védőtávolság tartható” – írja a Dehir.
A maszkviselés kötelező azok számára is, akik nem a két kar hallgatói, de részt vesznek a BTK és TTK által hirdetett és tartott kurzusokon. Szintén kötelező viselni a maszkot az értekezleteken, a könyvtárban, különböző rendezvényeken, a büfékben, éttermekben várakozás közben.
A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán már szeptember 13-tól bevezették a maszkviselést, az előírás azonban valamivel megengedőbb. Ha az órán a létszám a 80 főt nem haladja meg, akkor a védettségi igazolvánnyal rendelkező hallgatók kérhetik az oktatótól a "felmentést" a maszkviselés alól, ehhez be kell mutatniuk a védettségi igazolványukat - szól a dékáni utasítás.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
