A pécsi egyetem is a maszkviselés mellett kampányol, így lehet elkerülni az online oktatást

Az egyetem Youtube-csatornájára felkerült videóban Jakab Ferenc, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője beszél a maszkviseléről.

  • Bezzeg Hanna

"Nem ciki, ha viseled" - ilyen Facebook-posztot tett közzé a napokban a győri egyetem, most pedig újabb felsőoktatási intézmény igyekszik népszerűsíteni a maszkviselést. A Pécsi Tudományegyetem nemrég vezette be a kötelező maszkhasználatot az előadásokon és ajánlotta a maszk viselését a közösségi terekben.

Az egyetem úgy véli, a jelenléti oktatás maszkban még mindig jobb, mint a digitális oktatás otthonról, és hogy az oltottak arányának növelése és a maszkviselés együtt lehet igazán hatékony megelőzés.

Több egyetemen szigorítottak

Korábban írtunk arról, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, az ELTE-n és a Debreceni Egyetem több karán is kötelező a maszkhasználat, míg más intézmények egészségügyi szakos hallgatóiknak tették kötelezővé a védettségi igazolványt. Így döntött a Semmelweis Egyetem, de a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem egészségügyi és orvosi szakjain tanulókra is ilyen szabály vonatkozik.

A Pécsi Tudományegyetem ezen kívül soron kívül biztosítja az oltást azoknak a hallgatóknak, akik eddig még nem kapták meg a vakcinát, a Semmelweis Egyetemen pedig ötnaponta ingyenes antigéntesztet végeznek azokon, akik valamilyen megalapozott egészségügyi ok miatt nem oltathatják be magukat.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem anonim kérdőívekkel méri fel, hogy az oktatók és a hallgatók közül hányan oltatták be magukat. Az első hét eredményei alapján az oktatók 97, a hallgatók 87 százaléka kapta meg a vakcinát, az összes válaszadó 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem akarja beoltatni magát.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.