A pécsi egyetem is a maszkviselés mellett kampányol, így lehet elkerülni az online oktatást

Az egyetem Youtube-csatornájára felkerült videóban Jakab Ferenc, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője beszél a maszkviseléről.

  • Bezzeg Hanna

"Nem ciki, ha viseled" - ilyen Facebook-posztot tett közzé a napokban a győri egyetem, most pedig újabb felsőoktatási intézmény igyekszik népszerűsíteni a maszkviselést. A Pécsi Tudományegyetem nemrég vezette be a kötelező maszkhasználatot az előadásokon és ajánlotta a maszk viselését a közösségi terekben.

Az egyetem úgy véli, a jelenléti oktatás maszkban még mindig jobb, mint a digitális oktatás otthonról, és hogy az oltottak arányának növelése és a maszkviselés együtt lehet igazán hatékony megelőzés.

Több egyetemen szigorítottak

Korábban írtunk arról, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, az ELTE-n és a Debreceni Egyetem több karán is kötelező a maszkhasználat, míg más intézmények egészségügyi szakos hallgatóiknak tették kötelezővé a védettségi igazolványt. Így döntött a Semmelweis Egyetem, de a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem egészségügyi és orvosi szakjain tanulókra is ilyen szabály vonatkozik.

A Pécsi Tudományegyetem ezen kívül soron kívül biztosítja az oltást azoknak a hallgatóknak, akik eddig még nem kapták meg a vakcinát, a Semmelweis Egyetemen pedig ötnaponta ingyenes antigéntesztet végeznek azokon, akik valamilyen megalapozott egészségügyi ok miatt nem oltathatják be magukat.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem anonim kérdőívekkel méri fel, hogy az oktatók és a hallgatók közül hányan oltatták be magukat. Az első hét eredményei alapján az oktatók 97, a hallgatók 87 százaléka kapta meg a vakcinát, az összes válaszadó 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem akarja beoltatni magát.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.