"A Fudan Egyetem ügyében lesz népszavazás, most nem is érdemes végigvenni az ezzel kapcsolatos valótlan állításokat" – mondta Orbán Viktor a Parlamentben.
A miniszterelnök azt azonban elmondta az Országgyűlés első őszi ülésnapján, hogy az egyetemek működtetésére tavaly 220 milliárd forintot, idén viszont 417 milliárdot fordítanak majd.
A Fudan Egyetem beruházásáról szóló népszavazást hitelesítő határozattal szemben egyébként három felülvizsgálati kérelmet adtak be a szeptember 14-i jogorvoslati határidőig: kettőt magánszemélyek, egyet pedig az exjobbikos Volner János pártja, a Volner Párt – írta meg a múlt héten a hvg.hu.
A Nemzeti Választási Iroda augusztus végén adott zöld utat Karácsony Gergely budapesti főpolgármester két népszavazási kérdésének, amely közül az egyik a budapesti Fudan-campus építéséről szólt. Ez azt jelenti, hogy megindulhat az aláírásgyűjtés, de népszavazást végül majd csak azokról rendezhetnek, amelyeknél határidőre összegyűlik 200 ezer támogató aláírás.
A Fudan-referendumot Volner János pártja azzal a hivatkozással támadta, hogy az Alaptörvény-ellenes, mert nem lehet nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről népszavazást tartani.
A hvg.hu azt írja, hogy a Fudan Egyetem magyarországi terjeszkedésének többéves előkészítő munkája során valóban született egy olyan megállapodás, amely akár nemzetközi szerződésnek is telkinthető, bár ebben a jogászok véleménye megoszlik.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
