Nem is hajlandó a Fudanról beszélni Orbán, úgyis lesz róla népszavazás

"A Fudan Egyetem ügyében lesz népszavazás, most nem is érdemes végigvenni az ezzel kapcsolatos valótlan állításokat" – mondta Orbán Viktor a Parlamentben.

  • Eduline

A miniszterelnök azt azonban elmondta az Országgyűlés első őszi ülésnapján, hogy az egyetemek működtetésére tavaly 220 milliárd forintot, idén viszont 417 milliárdot fordítanak majd.

A Fudan Egyetem beruházásáról szóló népszavazást hitelesítő határozattal szemben egyébként három felülvizsgálati kérelmet adtak be a szeptember 14-i jogorvoslati határidőig: kettőt magánszemélyek, egyet pedig az exjobbikos Volner János pártja, a Volner Párt – írta meg a múlt héten a hvg.hu.

A Nemzeti Választási Iroda augusztus végén adott zöld utat Karácsony Gergely budapesti főpolgármester két népszavazási kérdésének, amely közül az egyik a budapesti Fudan-campus építéséről szólt. Ez azt jelenti, hogy megindulhat az aláírásgyűjtés, de népszavazást végül majd csak azokról rendezhetnek, amelyeknél határidőre összegyűlik 200 ezer támogató aláírás.

A Fudan-referendumot Volner János pártja azzal a hivatkozással támadta, hogy az Alaptörvény-ellenes, mert nem lehet nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről népszavazást tartani.

A hvg.hu azt írja, hogy a Fudan Egyetem magyarországi terjeszkedésének többéves előkészítő munkája során valóban született egy olyan megállapodás, amely akár nemzetközi szerződésnek is telkinthető, bár ebben a jogászok véleménye megoszlik.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.