Újabb egyetemen szigorítottak a szabályokon, már a Pázmányon is kötelező a maszk

Kötelezővé tette a maszkviselést a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a hallgatóknak az előadásokon és a szemináriumokon is fel kell venniük a maszkot. Nem ez az első egyetem, ahol szigorítottak a járványügyi szabályokon: az ELTE és a pécsi egyetem épületeiben is el kell takarni az orrot és a szájat.

  • Szabó Fruzsina

„Kötelező az orrot és a szájat folyamatosan elfedő orvosi maszk, munkavédelmi maszk, textil vagy más anyagból készült maszk viselése” – ez olvasható a Pázmány Péter Katolikus Egyetem intézkedési tervében, az új szabály szeptember 13-a óta érvényes. A hallgatók a kollégiumi szobákban és sportolás közben levehetik a maszkot, az előadásokon és a szemináriumokon azonban nem. Csak az órákat tartó oktatók és a hozzászóló egyetemisták kapnak „felmentést” kapnak arra az időre, amíg beszélnek.

Az egyetem rendezvényein is szigorúbbak a szabályok hétfő óta. A tanórákon és az egyházi szertartásokon kívül minden rendezvényen kérnek védettségi igazolványt a résztvevőktől – a különböző ünnepségeken, könyvbemutatókon, konferenciákon, workshopokon, kulturális programokon is.

Az ELTE-n és Pécsett is kötelező a maszk

Korábban két egyetem jelentette be, hogy kötelezővé teszik a maszkviselést. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen már a tanév eleje óta kötelező a közösségi terekben, például a tantermekben, a folyosókon, a tanulmányi osztályon az orrot és a szájat eltakaró maszk használata.

A Pécsi Tudományegyetemen hétfő óta kötelező a maszk
MTI / Sóki Tamás

A Pécsi Tudományegyetemen - csakúgy, mint a Pázmányon - szeptember 13-tól szigorítottak. Az intézmény operatív stábjának döntése alapján orvosi maszkot kell viselni a Klinikai Központ területén, az előadásokon, szemináriumokon, gyakorlati órákon, a zárt térben tartott értekezleteken, ha nem lehet megfelelően szellőztetni az adott termet, vagy nem lehet biztosítani a távolságtartást. A közösségi terekben, a folyosókon, a kollégiumokban, az irodákban azonban nem kell maszkot viselni, ahogy az előadást tartó oktatók is levehetik a maszkot.

Tízből nyolc egyetemista már megkapta az oltást

Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatási államtitkára kedden arról beszélt, hogy az augusztus végi adatok szerint a hallgatók több mint 80 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltást. Ennél is jobb arányról számolt be a napokban az Eötvös Loránd Tudományegyetem, amely hetente, anonim kérdőívekkel méri fel, hogy az oktatók és a hallgatók közül hányan oltatták be magukat. Az első hét eredményei alapján az oktatók 97, a hallgatók 87 százaléka kapta meg a vakcinát, az összes válaszadó 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem akarja beoltatni magát.

Több egyetemen ennél is jobbak leheznek az arányok: múlt héten jelentette be több intézmény, hogy a védettséggel nem rendelkező hallgatók nem kezdhetik el a félévet. Így döntött a Semmelweis Egyetem, de a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem egészségügyi és orvosi szakjain tanulókra is ilyen szabály vonatkozik. A pécsi egyetem soron kívül biztosítja az oltást azoknak a hallgatóknak, akik eddig még nem kapták meg a vakcinát, a Semmelweis Egyetemen pedig ötnaponta ingyenes antigéntesztet végeznek azokon, akik valamilyen megalapozott egészségügyi ok miatt nem oltathatják be magukat.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.