Újabb egyetemen szigorítottak a szabályokon, már a Pázmányon is kötelező a maszk

Kötelezővé tette a maszkviselést a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a hallgatóknak az előadásokon és a szemináriumokon is fel kell venniük a maszkot. Nem ez az első egyetem, ahol szigorítottak a járványügyi szabályokon: az ELTE és a pécsi egyetem épületeiben is el kell takarni az orrot és a szájat.

  • Szabó Fruzsina

„Kötelező az orrot és a szájat folyamatosan elfedő orvosi maszk, munkavédelmi maszk, textil vagy más anyagból készült maszk viselése” – ez olvasható a Pázmány Péter Katolikus Egyetem intézkedési tervében, az új szabály szeptember 13-a óta érvényes. A hallgatók a kollégiumi szobákban és sportolás közben levehetik a maszkot, az előadásokon és a szemináriumokon azonban nem. Csak az órákat tartó oktatók és a hozzászóló egyetemisták kapnak „felmentést” kapnak arra az időre, amíg beszélnek.

Az egyetem rendezvényein is szigorúbbak a szabályok hétfő óta. A tanórákon és az egyházi szertartásokon kívül minden rendezvényen kérnek védettségi igazolványt a résztvevőktől – a különböző ünnepségeken, könyvbemutatókon, konferenciákon, workshopokon, kulturális programokon is.

Az ELTE-n és Pécsett is kötelező a maszk

Korábban két egyetem jelentette be, hogy kötelezővé teszik a maszkviselést. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen már a tanév eleje óta kötelező a közösségi terekben, például a tantermekben, a folyosókon, a tanulmányi osztályon az orrot és a szájat eltakaró maszk használata.

A Pécsi Tudományegyetemen hétfő óta kötelező a maszk
MTI / Sóki Tamás

A Pécsi Tudományegyetemen - csakúgy, mint a Pázmányon - szeptember 13-tól szigorítottak. Az intézmény operatív stábjának döntése alapján orvosi maszkot kell viselni a Klinikai Központ területén, az előadásokon, szemináriumokon, gyakorlati órákon, a zárt térben tartott értekezleteken, ha nem lehet megfelelően szellőztetni az adott termet, vagy nem lehet biztosítani a távolságtartást. A közösségi terekben, a folyosókon, a kollégiumokban, az irodákban azonban nem kell maszkot viselni, ahogy az előadást tartó oktatók is levehetik a maszkot.

Tízből nyolc egyetemista már megkapta az oltást

Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatási államtitkára kedden arról beszélt, hogy az augusztus végi adatok szerint a hallgatók több mint 80 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltást. Ennél is jobb arányról számolt be a napokban az Eötvös Loránd Tudományegyetem, amely hetente, anonim kérdőívekkel méri fel, hogy az oktatók és a hallgatók közül hányan oltatták be magukat. Az első hét eredményei alapján az oktatók 97, a hallgatók 87 százaléka kapta meg a vakcinát, az összes válaszadó 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem akarja beoltatni magát.

Több egyetemen ennél is jobbak leheznek az arányok: múlt héten jelentette be több intézmény, hogy a védettséggel nem rendelkező hallgatók nem kezdhetik el a félévet. Így döntött a Semmelweis Egyetem, de a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem egészségügyi és orvosi szakjain tanulókra is ilyen szabály vonatkozik. A pécsi egyetem soron kívül biztosítja az oltást azoknak a hallgatóknak, akik eddig még nem kapták meg a vakcinát, a Semmelweis Egyetemen pedig ötnaponta ingyenes antigéntesztet végeznek azokon, akik valamilyen megalapozott egészségügyi ok miatt nem oltathatják be magukat.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.