Kötelezővé tette a maszkviselést a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a hallgatóknak az előadásokon és a szemináriumokon is fel kell venniük a maszkot. Nem ez az első egyetem, ahol szigorítottak a járványügyi szabályokon: az ELTE és a pécsi egyetem épületeiben is el kell takarni az orrot és a szájat.
„Kötelező az orrot és a szájat folyamatosan elfedő orvosi maszk, munkavédelmi maszk, textil vagy más anyagból készült maszk viselése” – ez olvasható a Pázmány Péter Katolikus Egyetem intézkedési tervében, az új szabály szeptember 13-a óta érvényes. A hallgatók a kollégiumi szobákban és sportolás közben levehetik a maszkot, az előadásokon és a szemináriumokon azonban nem. Csak az órákat tartó oktatók és a hozzászóló egyetemisták kapnak „felmentést” kapnak arra az időre, amíg beszélnek.
Az egyetem rendezvényein is szigorúbbak a szabályok hétfő óta. A tanórákon és az egyházi szertartásokon kívül minden rendezvényen kérnek védettségi igazolványt a résztvevőktől – a különböző ünnepségeken, könyvbemutatókon, konferenciákon, workshopokon, kulturális programokon is.
Az ELTE-n és Pécsett is kötelező a maszk
Korábban két egyetem jelentette be, hogy kötelezővé teszik a maszkviselést. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen már a tanév eleje óta kötelező a közösségi terekben, például a tantermekben, a folyosókon, a tanulmányi osztályon az orrot és a szájat eltakaró maszk használata.
A Pécsi Tudományegyetemen - csakúgy, mint a Pázmányon - szeptember 13-tól szigorítottak. Az intézmény operatív stábjának döntése alapján orvosi maszkot kell viselni a Klinikai Központ területén, az előadásokon, szemináriumokon, gyakorlati órákon, a zárt térben tartott értekezleteken, ha nem lehet megfelelően szellőztetni az adott termet, vagy nem lehet biztosítani a távolságtartást. A közösségi terekben, a folyosókon, a kollégiumokban, az irodákban azonban nem kell maszkot viselni, ahogy az előadást tartó oktatók is levehetik a maszkot.
Tízből nyolc egyetemista már megkapta az oltást
Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatási államtitkára kedden arról beszélt, hogy az augusztus végi adatok szerint a hallgatók több mint 80 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltást. Ennél is jobb arányról számolt be a napokban az Eötvös Loránd Tudományegyetem, amely hetente, anonim kérdőívekkel méri fel, hogy az oktatók és a hallgatók közül hányan oltatták be magukat. Az első hét eredményei alapján az oktatók 97, a hallgatók 87 százaléka kapta meg a vakcinát, az összes válaszadó 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem akarja beoltatni magát.
Több egyetemen ennél is jobbak leheznek az arányok: múlt héten jelentette be több intézmény, hogy a védettséggel nem rendelkező hallgatók nem kezdhetik el a félévet. Így döntött a Semmelweis Egyetem, de a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem egészségügyi és orvosi szakjain tanulókra is ilyen szabály vonatkozik. A pécsi egyetem soron kívül biztosítja az oltást azoknak a hallgatóknak, akik eddig még nem kapták meg a vakcinát, a Semmelweis Egyetemen pedig ötnaponta ingyenes antigéntesztet végeznek azokon, akik valamilyen megalapozott egészségügyi ok miatt nem oltathatják be magukat.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
