Döntöttek: mégsem bukják az állami ösztöndíjat azok, akiket nyáron fizetős formába soroltak át

Idén nem maradtak el az átsorolások a félév végén, de azok, akik átkerültek államiról önköltséges képzésre, most mégis támogatott formában folytathatják tanulmányaikat.

  • Csik Veronika

A kedd este megjelent kormányrendelet szerint október 15-ig állami ösztöndíjas képzési formára kell átsorolni azokat a hallgatókat, akiket a 2020/2021-es tanév eredményei alapján elveszítették támogatott férőhelyüket. Vagyis mégsem bukják az államilag finanszírozott félévet azok, akik a járvány alatt nem tudták teljesíteni a bennmaradáshoz szükséges tanulmányi feltételeket.

Azaz most nem számít, ha az elmúlt két félévben a hallgatók nem értek el 18-18, összesen 36 kreditet, vagy nem teljesítették az adott egyetemen meghatározott tanulmányi átlagot.

A rendelet nem tér ki azokra, akik más okokból - például az összes államis félév elhasználása miatt - kerültek át ingyenes képzésről fizetősre.

Korábban Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta, ez a döntés nagyjából ötezer felsőoktatási hallgatót érint, tavaly ennyien nem teljesítették a feltételeket, és kerültek át önköltséges képzésre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.