Az ITM szerint a hallgatók több mint 80 százaléka megkapta az oltást

A minisztérium a nyár végi adatokra hivatkozik, és továbbra is arra biztatják az egyetemeket, hogy ösztönözzék a hallgatókat és a tanárokat az oltás beadatására

  • Eduline/MTI

Ismét előkerült az egyetemek járványügyi szabályozázának kérdése a mai operatív törzs ülése után tartott sajtótájékoztatón. Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerint "a sikeres járványkezelésnek köszönhetően a megszokott módon" indult az idei tanév az egyetemeken is.

Hozzátette, a minisztérium ágazati ajánlást is kiadott az egyetemeknek, amelyben hangsúlyozták az oltás fontosságát, és arra biztatták az intézményeket, hogy ösztönözzék a hallgatókat és a tanárokat az oltás beadatására - mondta, hozzáfűzve:

Az augusztus végi adatok szerint a hallgatók több mint 80 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltást.

Bár külön statisztikákat még csak az ELTE tett közzé, az egyetem múlt heti jelentése alapján a hallgatók 87 százaléka védett, ez az arány az oktatók és a kutatók körében 97 százalékos.

Szigorodnak a szabályok?

Bár az innovációs minisztérium nem tette kötelezővé a maszkviselést az egyetemeken, egy héttel a félévkezdés után már van már olyan intézmény, ahol csak maszkban lehet részt venni az előadásokon és a szemináriumokon. A Semmelweis Egyetem pedig múlt héten jelentette be, hogy nem kezdheti el a félévet az a hallgató, aki elutasítja az oltást.

Nemcsak a Semmelweisen kell vállalniuk az oltást az egészségügyi szakos hallgatóknak: a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Miskolci Egyetemen is kötelezővé tették a koronavírus elleni oltást. A többi karon viszont nem kötik oltáshoz a tanulmányok folytatását.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.