A minisztérium a nyár végi adatokra hivatkozik, és továbbra is arra biztatják az egyetemeket, hogy ösztönözzék a hallgatókat és a tanárokat az oltás beadatására
Ismét előkerült az egyetemek járványügyi szabályozázának kérdése a mai operatív törzs ülése után tartott sajtótájékoztatón. Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára szerint "a sikeres járványkezelésnek köszönhetően a megszokott módon" indult az idei tanév az egyetemeken is.
Hozzátette, a minisztérium ágazati ajánlást is kiadott az egyetemeknek, amelyben hangsúlyozták az oltás fontosságát, és arra biztatták az intézményeket, hogy ösztönözzék a hallgatókat és a tanárokat az oltás beadatására - mondta, hozzáfűzve:
Az augusztus végi adatok szerint a hallgatók több mint 80 százaléka megkapta a koronavírus elleni oltást.
Bár külön statisztikákat még csak az ELTE tett közzé, az egyetem múlt heti jelentése alapján a hallgatók 87 százaléka védett, ez az arány az oktatók és a kutatók körében 97 százalékos.
Szigorodnak a szabályok?
Bár az innovációs minisztérium nem tette kötelezővé a maszkviselést az egyetemeken, egy héttel a félévkezdés után már van már olyan intézmény, ahol csak maszkban lehet részt venni az előadásokon és a szemináriumokon. A Semmelweis Egyetem pedig múlt héten jelentette be, hogy nem kezdheti el a félévet az a hallgató, aki elutasítja az oltást.
Nemcsak a Semmelweisen kell vállalniuk az oltást az egészségügyi szakos hallgatóknak: a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Miskolci Egyetemen is kötelezővé tették a koronavírus elleni oltást. A többi karon viszont nem kötik oltáshoz a tanulmányok folytatását.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
