Sokan bukták az államis helyet az előző félévben, most mégis visszasorolhatják őket

Idén nem maradtak el az átsorolások a félév végén, sokan át is kerültek államiról önköltséges képzésre - ha a kormány elfogadja az operatív törzs javaslatát, mégsem kell fizetniük.

  • Csik Veronika

Bár a kormány az elmúlt félévben kitartott azon álláspontja mellett, hogy idén nem maradnak el az egyetemi átsorolások, sőt ezek meg is történetek a nyár elején, most mégis eltörölték a döntéseket.

Továbbra is állami finanszírozásban folytathatja tanulmányait az a nagyjából ötezer felsőoktatási hallgató, aki tavaly nem teljesítette a feltételeket, és önköltséges képzésre került át

- idézi az MTI Novák Katalin, családokért felelős tárca nélküli minisztert. Ezt az operatív törzs vezetője azzal indokolta, hogy az előző tanévben távoktatás volt, és elképzelhető, valaki emiatt nem tudta az elvárt teljesítmény nyújtani. Ez persze csak akkor lesz végleges, ha az operatív törzs döntését a kormány is elfogadja, azt azonban nem tudni, erről pontosan mikor szavaznak.

Tavaly a koronavírus járvány miatt nem is voltak az egyetemen tanulmányi átsorolások, tehát azok, akik állami ösztöndíjas hallgatóként nem érték el az egyetem által meghatározott tanulmányi átlagokat, nem vesztették el az ingyenes helyüket. Ezt sok hallgató idén is kérte a minisztériumtól, ahonnan azonban rendre elutasító válaszokat kaptak, az átsorolások pedig az egyetemeken - ahogy alapvetően minden évben - idén is lezajlottak június végén.

Az Eduline kérdésére ezzel kapcsolatban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke azt mondta, erre jogilag van lehetőség, hiszen a tavalyi rendelet szerint (amiben akkor felfüggesztették az átsorolásokat), van lehetőség arra, hogy az önköltségesre sorolt hallgatókat az egyetemek az átsorolási időszak után is visszasorolhassák állami ösztöndíjas képzésre. 

Azt, hogy ez a gyakorlatban hogyan fog megvalósulni, még nem tudjuk, sőt azt sem tudni, mi lesz azokkal, akik már esetleg befizették a tandíjat a következő félévre. A friss intézkedéssel kapcsolatban még nem jelent meg a rendelet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.