Idén nem maradtak el az átsorolások a félév végén, sokan át is kerültek államiról önköltséges képzésre - ha a kormány elfogadja az operatív törzs javaslatát, mégsem kell fizetniük.
Bár a kormány az elmúlt félévben kitartott azon álláspontja mellett, hogy idén nem maradnak el az egyetemi átsorolások, sőt ezek meg is történetek a nyár elején, most mégis eltörölték a döntéseket.
Továbbra is állami finanszírozásban folytathatja tanulmányait az a nagyjából ötezer felsőoktatási hallgató, aki tavaly nem teljesítette a feltételeket, és önköltséges képzésre került át
- idézi az MTI Novák Katalin, családokért felelős tárca nélküli minisztert. Ezt az operatív törzs vezetője azzal indokolta, hogy az előző tanévben távoktatás volt, és elképzelhető, valaki emiatt nem tudta az elvárt teljesítmény nyújtani. Ez persze csak akkor lesz végleges, ha az operatív törzs döntését a kormány is elfogadja, azt azonban nem tudni, erről pontosan mikor szavaznak.
Tavaly a koronavírus járvány miatt nem is voltak az egyetemen tanulmányi átsorolások, tehát azok, akik állami ösztöndíjas hallgatóként nem érték el az egyetem által meghatározott tanulmányi átlagokat, nem vesztették el az ingyenes helyüket. Ezt sok hallgató idén is kérte a minisztériumtól, ahonnan azonban rendre elutasító válaszokat kaptak, az átsorolások pedig az egyetemeken - ahogy alapvetően minden évben - idén is lezajlottak június végén.
Az Eduline kérdésére ezzel kapcsolatban a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke azt mondta, erre jogilag van lehetőség, hiszen a tavalyi rendelet szerint (amiben akkor felfüggesztették az átsorolásokat), van lehetőség arra, hogy az önköltségesre sorolt hallgatókat az egyetemek az átsorolási időszak után is visszasorolhassák állami ösztöndíjas képzésre.
Azt, hogy ez a gyakorlatban hogyan fog megvalósulni, még nem tudjuk, sőt azt sem tudni, mi lesz azokkal, akik már esetleg befizették a tandíjat a következő félévre. A friss intézkedéssel kapcsolatban még nem jelent meg a rendelet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
