Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Bár még hátravan néhány nap az őszi félév kezdetéig, a vizsgaidőszak dátumával már most érdemes tisztában lennetek. Összeszedtük, melyik egyetemen mikor zárul a félév, és melyik nap indulnak a vizsgák.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen december 11-ig tart majd az őszi félév, ezután kezdődik meg a vizsgaidőszak. Korábban írtunk arról, hogy az ELTÉ-n szigorú járványügyi szabályokkal indul a tanév: kötelező lesz a maszkviselés, és hetente ellenőrizni fogják hányan kaptak oltást.
Ugyancsak december 11-én zárul félév a Budapesti Gazdasági Egyetemen és az Óbudai Egyetemen is, majd december 13-tól indul a vizsgaidőszak.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen december 18-ig tart a szorgalmi időszak, a vizsgák pedig két nappal később, december 20-án kezdődnek. Ugyanez a beosztás van érvényben a Budapesti Corvinus Egyetemen, és a Károli Gáspár Református Egyetemen is.
A Semmelweis Egyetemen karonként, sőt sok esetben évfolyamonként is eltérő, mettől meddig tart majd a szorgalmi időszak és mikor lesznek a vizsgák. A pontos dátumokat itt nézhetitek meg.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem őszi szorgalmi időszaka szeptember 6. és december 10. között, a vizsgaidőszak pedig december 20. és 2022. január 27. között lesz.
Mi várható a vidéki egyetemeken?
A Szegedi Tudományegyetem és a Nyíregyházi Egyetem hallgatói szintén arra készülhetnek, hogy a szorgalmi időszak egészen december 11-ig fog tartani. Az SZTE-n a vizsgaidőszak december 23. és január 29. között lesz, amit december 24-től január 2. között megszakít egy téli bezárás. A Nyíregyházi Egyetemen a számonkérésekre december 13. és január 29. között kerül sor.
Az Egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen december 18-án zárul a szorgalmi időszak, 20-án pedig indulnak a vizsgák.
A Debreceni Egyetem tanév rendjében az áll, hogy december 10-ig tart a szorgalmi időszak, 13-án pedig megkezdődik a vizsgaszezon.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.