Bár még hátravan néhány nap az őszi félév kezdetéig, a vizsgaidőszak dátumával már most érdemes tisztában lennetek. Összeszedtük, melyik egyetemen mikor zárul a félév, és melyik nap indulnak a vizsgák.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen december 11-ig tart majd az őszi félév, ezután kezdődik meg a vizsgaidőszak. Korábban írtunk arról, hogy az ELTÉ-n szigorú járványügyi szabályokkal indul a tanév: kötelező lesz a maszkviselés, és hetente ellenőrizni fogják hányan kaptak oltást.
Ugyancsak december 11-én zárul félév a Budapesti Gazdasági Egyetemen és az Óbudai Egyetemen is, majd december 13-tól indul a vizsgaidőszak.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen december 18-ig tart a szorgalmi időszak, a vizsgák pedig két nappal később, december 20-án kezdődnek. Ugyanez a beosztás van érvényben a Budapesti Corvinus Egyetemen, és a Károli Gáspár Református Egyetemen is.
A Semmelweis Egyetemen karonként, sőt sok esetben évfolyamonként is eltérő, mettől meddig tart majd a szorgalmi időszak és mikor lesznek a vizsgák. A pontos dátumokat itt nézhetitek meg.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem őszi szorgalmi időszaka szeptember 6. és december 10. között, a vizsgaidőszak pedig december 20. és 2022. január 27. között lesz.
Mi várható a vidéki egyetemeken?
A Szegedi Tudományegyetem és a Nyíregyházi Egyetem hallgatói szintén arra készülhetnek, hogy a szorgalmi időszak egészen december 11-ig fog tartani. Az SZTE-n a vizsgaidőszak december 23. és január 29. között lesz, amit december 24-től január 2. között megszakít egy téli bezárás. A Nyíregyházi Egyetemen a számonkérésekre december 13. és január 29. között kerül sor.
Az Egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen december 18-án zárul a szorgalmi időszak, 20-án pedig indulnak a vizsgák.
A Debreceni Egyetem tanév rendjében az áll, hogy december 10-ig tart a szorgalmi időszak, 13-án pedig megkezdődik a vizsgaszezon.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
