A közlekedéstől kezdve a tankönyveken át a kollégiumi férőhely vagy albérlet áráig rengeteg költséggel szembesülnek az egyetemisták. Szerencsére azonban nemcsak egyetemi és önkormányzati támogatások sokasága támogatja a rászoruló hallgatókat, hanem más lehetőségekből is válogathattok. Összeszedtük őket.
Szociális ösztöndíjak – milyen fajtái vannak, ki pályázhat?
A szociális ösztöndíjaknak több típusa van, ezek egyike a rendszeres szociális támogatás, amely azoknak nyújt anyagi segítséget, akiknek családjában alacsony az egy főre jutó jövedelem, esetleg családi helyzetük vagy egyéb okok miatt rászorulók. Ebben az ösztöndíjban havonta részesülhettek, legkisebb havi összege 16 660, illetve 33 320 forint.
A rászoruló állami ösztöndíjasok – fogyatékossággal élők, hátrányos helyzetűek, halmozottan hátrányos helyzetűek, családfenntartók, nagycsaládosok, árvák és félárvák – alaptámogatásra is pályázhatnak, amelynek összege alapszakon 83 ezer, mesterszakon 124 ezer forint. Ez egyszeri anyagi juttatás, csak az első alap- vagy mesterszak megkezdésekor lehet megkapni.
Ha az életetekben váratlan változás, „rendkívüli körülmény” áll fenn, akkor rendkívüli szociális támogatásra is pályázhattok. Ebbe a kategóriába tartozik például a gyerekszületés, a haláleset, baleset, vagyoni kár vagy a munkahely elvesztése is. A támogatás lényege, hogy folyamatosan, havonta meghatározott határidőkkel lehet rá pályázni – a pontos részleteket és határidőket saját egyetemetek holnapján érdemes böngészni.
Szociális ösztöndíj mellett tanulmányi ösztöndíjat is nyerhettek, ennek részleteiről itt olvashattok részletesebben.
Önkormányzati támogatások
A legnépszerűbb támogatás a Bursa Hungarica, amely két részből áll: az egyiket a hallgató lakhelye szerinti települési vagy megyei önkormányzat, a másik felét pedig az egyetem vagy főiskola biztosítja. A támogatás maximum három évig jár, összege havonta 5-10 ezer forint között mozog. Ennek a helyi önkormányzatnál vagy az egyetemetek honlapján nézhettek utána. Külön jó hír, hogy ezt az ösztöndíjat önköltséges hallgatóként is elnyerhetitek.
Az állandó lakhelyetek szerinti önkormányzat honlapján is érdemes körülnézni: több nagy és kisvárosban, településen kínálnak ösztöndíjat egyetemistáknak, főiskolásoknak.
Diákhitel 1, Diákhitel 2 – mi a különbség?
A diákhitel is jó megoldás lehet, amennyiben anyagi támogatásra van szükségetek tanulmányaitokhoz.
A Diákhitel 1-et önköltséges és állami ösztöndíjas hallgatóként is igényelhetitek. Ez egy szabadfelhasználású kölcsön, azaz tulajdonképpen bármire költhetitek, finanszírozhatjátok lakhatásotokat vagy épp a tanuláshoz szükséges eszközeiteket. 15-150 ezer forint közötti havi összeget igényelhettek, legfeljebb 11 félévre (osztatlan képzés esetén maximum 14 félévre). A hitelkamat 1,99%, a törlesztést viszont elég tanulmányotok befejezése után elkezdenetek.
A Diákhitel 2-t csak önköltséges hallgatóként igényelhetitek, összegét pedig kizárólag tandíjatok finanszírozására fordíthatjátok. Ugyancsak 11 félévre (osztatlan képzésben tanulók 14 félévre) igényelhetitek, és a féléves tandíjaddal megegyező összeget igényelhettek. A hitelt nem is kapjátok kézhez, hanem a Diákhitel Központ közvetlenül az egyetemnek utalja. Ez a kölcsön kamatmentes, törleszteni pedig csak a hallgatói jogviszony megszűnését követően kell.
Egyetem mellett dolgozni?
A diákmunka remek lehetőség azoknak, akik tapasztalatot gyűjtenének és egyben pénztárcájuk terhein is könnyítenének. Persze egy zsúfolt egyetemi órarend mellett nem mindenkinek van lehetősége munkanapokat is beiktatni, ezért jelentkezéskor érdemes az iskolaszövetkezetek holnapjain elsősorban a rugalmas beosztású, esetleg alkalmi munkák közül válogatni.
Nagyon fontos, hogy a diákmunka szabályaival is tisztában legyetek: ha elkezdtek dolgozni, ragaszkodjatok az írásban megkötött – alapbért, munkakört, munkaviszony időtartamát, jellegét és a munkavégzés helyét tartalmazó – munkaszerződéshez, mely 18 éves kor alatt csak a törvényes képviselő hozzájárulásával érvényes. A munkaszerződésben megállapodhattok havi-, heti-, napi- vagy órabérben, vagy teljesítménybérben is, nektek azonban meg kell kapnotok a minimálbért, ami napi 8 órás foglalkoztatásnál havonta bruttó 167 400 forint. Az adózásról se feledkezzetek el, a diákmunkával szerzett jövedelem ugyanis adóköteles, 15%-os személyi-jövedelemadó levonással kell számolnotok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
