Egyetemi támogatások: mit kell tudni a tanulmányi ösztöndíjról?

Fontos már az első félév előtt tudni, milyen ösztöndíjakra pályázhattok majd az egyetemen. Cikksorozatunk első részében a legfontosabb ösztöndíjat hoztuk el nektek: mutatjuk, milyen szabályok vonatkoznak a tanulmányi ösztöndíjra.

  • Csik Veronika

A tanulmányi ösztöndíj az egyik legalapvetőbb anyagi támogatás, ha államilag támogatott finanszírozási formában tanultok. Ahogy a neve is jelzi, ebben az esetben a tanulmányi teljesítményetek lesz a döntő és az alapján döntenek a támogatás összegéről. Persze ez sem mindenhol egységes, a legtöbb egyetemen meghatároznak egy kreditindexet vagy egy bizonyos átlagot, van ahol pedig a szakátlagot veszik alapul az elbíráslások során.

Ez az ösztöndíj egy szemeszter időtartamára adható, ahhoz, hogy megkaphassátok, legalább egy félévet teljesítenetek kell. Egy felsőoktatási intézmény államilag támogatott teljes idejű képzésben résztvevő hallgatóinak maximum az 50%-a részesülhet ebben a támogatásban, mégpedig úgy, hogy minden hallgató ösztöndíjának havi összege elérje a hallgatói normatíva 5%-át. 2020-ban emelkedett a hallgatói normatíva éves összege, mégpedig 166 600 forintra nőtt hallgatónként - mivel ez a szám érvényes 2021-ben is, a minimum támogatás 8330 forint.

Ne feledjétek, ez a legalacsonyabb összege, de azért jobb jegyekkel ennél jóval több pénzt lehet kapni. Elbírálási szempontjai egyetemenként, karonként, sőt szakonként is eltérnek, van, ahol csak a tanulmányi átlagot veszik figyelembe, van, ahol a többiek átlaga vagy a teljesített kreditek száma is fontos.

Ahogy azt fentebb írtuk legkorábban a 2. félévtől vagytok jogosultak tanulmányi ösztöndíjra, hiszen az intézmény a teljesített kreditek alapján határozza, hogy megkaphatjátok-e. Ha korábban egyetemet váltottatok, akkor az új intézmény térítési és juttatási szabályzata alapján rendelkeznek arról, hogy milyen feltételekkel kaphattok ösztöndíjat.

Azt is érdemes tisztázni, mi is az az állami ösztöndíj? Ez is egy igényelhető támogatás? Itt elolvashatjátok, mi vonatkozik rátok ősztől, ha ti is ilyen formában tanultok majd.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.