Online oktatással és fertőtlenítéssel készülnek azoknak, akik nem tudnak időben beköltözni a szobáikba.
Az ELTE az őszi szemeszterben fizikai jelenléttel tervezi megvalósítani - írta az egyetem az Eduline-nak. "Azoknak viszont, akik a NEK vendégeinek elszállásolása miatt később tudnak beköltözni a kollégiumba - és így előfordulhat, hogy hiányoznak a foglalkozásokról -, online formában biztosítjuk az oktatást. Arról, hogy ez szinkron vagy aszinkron módon zajlik, az adott tárgy oktatója saját hatáskörben hozhat döntést."
Az egyetem hozzátette, garantálják azt is, hogy ezeknek a hallgatóknak nem számít majd igazolatlan hiányzásnak, ha az érintett időszakban nem tudnak személyesen bemenni az órákra.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan tervezik fertőtleníteni az épületet és a szobákat a hallgatók beköltözése előtt. Erre az egyetem csak annyit írt, ahogy korábban is tették, úgy "a kongresszus lezárultával - a kollégisták beköltözése előtt - is elvégezzük az érintett épületek, szobák alapos takarítását és teljes fertőtlenítését." Ebből azonban nem derült ki, milyen konkrét tervvel készülnek a valószínűleg rövid időben megvalósítandó komoly fertőtlenítésekre.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is foglalkozott a kérdéssel, tegnap egyeztetések után azt közölték, a minisztériummal egyeztetve egyetértés volt abban, hogy a kollégiumi férőhelyek elosztását úgy kell megszervezni, hogy mindazoknak, akiknek szükséges (jelenleg benntartózkodók, első évesek, gyakorlati képzés miatt elhelyezés) tudjanak a kollégiumi helyet adni.
Továbbá azon hallgatók esetében, akik szeptember második felében költöznek be, a szeptemberi hónap kollégiumi díja elengedik.
Sőt az online, hibrid oktatás az érintett egyetemeken biztosított lesz, és így nem számít hiányzásnak, ha valaki a helyzet miatt nem tud órára menni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
