Megszólalt az ELTE a kollégiumi beköltözések kapcsán

Online oktatással és fertőtlenítéssel készülnek azoknak, akik nem tudnak időben beköltözni a szobáikba.

  • Csik Veronika

Az ELTE az őszi szemeszterben fizikai jelenléttel tervezi megvalósítani - írta az egyetem az Eduline-nak. "Azoknak viszont, akik a NEK vendégeinek elszállásolása miatt később tudnak beköltözni a kollégiumba - és így előfordulhat, hogy hiányoznak a foglalkozásokról -, online formában biztosítjuk az oktatást. Arról, hogy ez szinkron vagy aszinkron módon zajlik, az adott tárgy oktatója saját hatáskörben hozhat döntést."

Az egyetem hozzátette, garantálják azt is, hogy ezeknek a hallgatóknak nem számít majd igazolatlan hiányzásnak, ha az érintett időszakban nem tudnak személyesen bemenni az órákra.

Arra is kíváncsiak voltunk, hogyan tervezik fertőtleníteni az épületet és a szobákat a hallgatók beköltözése előtt. Erre az egyetem csak annyit írt, ahogy korábban is tették, úgy "a kongresszus lezárultával - a kollégisták beköltözése előtt - is elvégezzük az érintett épületek, szobák alapos takarítását és teljes fertőtlenítését." Ebből azonban nem derült ki, milyen konkrét tervvel készülnek a valószínűleg rövid időben megvalósítandó komoly fertőtlenítésekre.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is foglalkozott a kérdéssel, tegnap egyeztetések után azt közölték, a minisztériummal egyeztetve egyetértés volt abban, hogy a kollégiumi férőhelyek elosztását úgy kell megszervezni, hogy mindazoknak, akiknek szükséges (jelenleg benntartózkodók, első évesek, gyakorlati képzés miatt elhelyezés) tudjanak a kollégiumi helyet adni.

Továbbá azon hallgatók esetében, akik szeptember második felében költöznek be, a szeptemberi hónap kollégiumi díja elengedik.

Sőt az online, hibrid oktatás az érintett egyetemeken biztosított lesz, és így nem számít hiányzásnak, ha valaki a helyzet miatt nem tud órára menni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.