Kampányolnak a brit diákok: legyen a kötelező tanterv része a klímaváltozás is

Fontosnak tartják, hogy az egyetemi tanterv része legyen a környezetvédelemmel, a klímaváltozással és a fenntarthatósággal foglalkozó tantárgyak.

  • Bezzeg Hanna

„Akkor döbbentem rá, milyen súlyos a helyzet, mikor egy csoporttársam közölte, hogy nem hisz a klímaváltozásban”

– idézi fel Hannah Chase, az Oxfordi Egyetem végzős orvostan-hallgatója. Chase nem hagyta annyiban a dolgot, egy csoporttal összefogva kidolgoztak egy olyan értékelési felületet, melyen az egyetemek saját hallgatói nyilatkozhatnak, mennyire elégedettek intézményük fenntarthatósági törekvéseivel és az ezzel kapcsolatos oktatással – írja a The Guardian.

A csoport kérdőívét 30 intézmény diákjai töltötték ki, az eredmények pedig nem túl biztatóak: végtelenül szélsőségesek (7% és 74% között vannak) a válaszok arra a kérdésre, mennyit hallanak egyetemükön a klímaváltozásról és a fenntarthatóságról. Kiderült, hogy van olyan intézmény is, ahol még szabadon választható tárgyként sem szerepel a téma. Összesítésben a vizsgált egyetemek nagy része „C”, azaz „megfelelő” érdemjegyet kapott, ami azt sugallja, hogy még van hová fejlődni. A kérdőív mindenesetre elindított valamit, az Oxfordi Egyetemen például 2022-től kezdődően több tantárgyat is hirdetnek majd első- és másodéves hallgatóknak, ahol mélyebb tudást szerezhetnek a témában.

Az Egyesült Királyságban jelenleg aggasztóan kevés oktatás érhető el a témával kapcsolatban, azok sem kötelezőek, a részvétel csupán opcionális.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.